Gondot okoznak a szélerőművek

Egyre nagyobb gondot okoznak az időjárásfüggő erőművek – elsősorban a szélparkok – az európai villamosenergia-hálózatoknak. Erősen ingadozva, esetenként látványosan belendülve termelik az áramot, amellyel egyrészt túlterhelhetik a rendszereket, másrészt olyan áramlásokat kelthetnek bennük, amelyek eltérhetnek a kereskedelmi megállapodásokban foglalttól.

A villamos energia ugyanis a fizikai törvényeknek engedve, és nem a szerződések szerint választja ki a maga útját az erőműtől a felhasználóig.

A rendszerüzemeltetők, így a hazai Mavir Zrt. is, költséges fejlesztésekkel igyekszenek hozzáerősíteni hálózataikat az extra terheléshez. Bevetnek speciális szabályozásokat is. Ezek egyike, hogy a nem szándékolt áramlásoknak visszatartanak némi „helyet” a határokat metsző vezetékeken, amikor kiosztják azok kapacitásait a kereskedők között. Ám ezzel mesterségesen szűkítik a kereskedhető mennyiséget, közvetve pedig nehezebbé teszik a szomszédos országok közötti áramárak egymáshoz való közelítését.

A társaságtól kapott válasz szerint ezen áramlások már az európai szabad árampiac kialakulása óta érvényben levő kereskedelmi szabályok miatt okoznak kihívásokat. Ezeket az európai rendszerirányítók szerint a szabályozási környezet javításával lehetne kezelni, amit jogilag támogat is az Európai Bizottság tavalyi, a kapacitás-felosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó rendelete. Ennek kialakításában részt vett a Mavir is, amely együtt dolgozik az európai rendszerirányítókkal és beszállt az érintett, regionális kezdeményezésekbe is. Ilyen a kelet-közép-európai rendszerirányítók együttműködése TSO Security Cooperation (TSC), amelynek tagjai megalapították a TSCNET Services GmbH-t. Ebben 2015-ben a Mavir is részesedést vásárolt.

A TSCNET – korszerű informatikai alkalmazásokkal – olyan rendszerbiztonsági szolgáltatásokat nyújt, amelyekkel megelőzhetők az üzembiztonságot veszélyeztető nem szándékolt áramlások. Készül az úgynevezett áramlásalapú kapacitásszámítás és - kiosztás módszertana és eljárása is.

Ám nem lehet egyértelműen megbecsülni a nem szándékolt áramlások okozta károkat, mert a különböző módszertanok más-más eredményt adnak.

A kisebb kiosztott kapacitás miatt Európában 2014-ben egymilliárd eurónyival volt kisebb az áramkereskedelem a lehetségesnél (a szám a kieső kapacitások és az áramárak szorzatából adódik) az európai Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége szerint. A mínusznak körülbelül az ötöde a német–lengyel energiakapcsolatokat sújtotta. A szlovák–magyar határon e „jóléti veszteség” mintegy 40 millió euró lehetett. Az adatokat a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya idézte, amely kimutatta, hogy térségünkben 2011 óta ütemesen bővül a határokon keresztüli, nem szándékolt áramlások összege.

A probléma elsősorban a németországi, tengeri szélparkok megszaporodásával jelentkezett. 2011-ben a régió rendszerirányítói együtt jelentették ki, hogy „a megelőző hónapokban többször is kritikus helyzetbe került a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar villamosenergia-rendszer az Észak-Németországban termelt áram miatt, amely ezeken a rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és további dél-európai fogyasztókhoz”. 2012-ben a Mavir is kisebb beavatkozásra kényszerült a győri alállomáson a Világgazdaság akkori cikke szerint. A rendszerirányító szintén azzal indokolta a lépést, hogy „a német szélenergia miatt az adott négy hónapban ötször haladt át a vártnál sokkal több áram a hálózaton”.

A probléma európai szintű megoldását az adott országok egymással ellentétes érdekei is nehezítik. Kiút lehet például a hálózatok további, költséges bővítése, vagy a határkeresztező kapacitások olyan kiosztása, amikor nem a kereskedelmi szerződések, hanem a határon ténylegesen áthaladó villamos energia mennyisége után kellene fizetni. A REKK szerint bármelyek is a kiválasztott eszközök, fontos, hogy azok ne gátolják feleslegesen a szabadkereskedelmet, költségeik vállalhatók legyenek, a terheket pedig méltányosan osszák szét az érintett országok és rendszerirányítók között.

A társaságtól kapott válasz szerint ezen áramlások már az európai szabad árampiac kialakulása óta érvényben levő kereskedelmi szabályok miatt okoznak kihívásokat. Ezeket az európai rendszerirányítók szerint a szabályozási környezet javításával lehetne kezelni, amit jogilag támogat is az Európai Bizottság tavalyi, a kapacitás-felosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó rendelete. Ennek kialakításában részt vett a Mavir is, amely együtt dolgozik az európai rendszerirányítókkal és beszállt az érintett, regionális kezdeményezésekbe is. Ilyen a kelet-közép-európai rendszerirányítók együttműködése TSO Security Cooperation (TSC), amelynek tagjai megalapították a TSCNET Services GmbH-t. Ebben 2015-ben a Mavir is részesedést vásárolt.

A TSCNET – korszerű informatikai alkalmazásokkal – olyan rendszerbiztonsági szolgáltatásokat nyújt, amelyekkel megelőzhetők az üzembiztonságot veszélyeztető nem szándékolt áramlások. Készül az úgynevezett áramlásalapú kapacitásszámítás és - kiosztás módszertana és eljárása is.

Ám nem lehet egyértelműen megbecsülni a nem szándékolt áramlások okozta károkat, mert a különböző módszertanok más-más eredményt adnak. -->