Itt az ötödik generációs KÁT

Három fő változás várható a hazai energiatermelés támogatási rendszerében a Bencsik János szakállamtitkár által tegnap ismertetettek szerint. Az első, hogy júliustól a kapcsoltan termelt hő és áram közül az áram helyett a hő előállítása kap támogatást. A második, hogy szintén júliustól megszigorodnak a biomassza hasznosításának feltételei: 10 megawattosnál nagyobb kapacitású létesítmény nem kaphat támogatást, korlátok közé szorítják az általuk felhasználható erdészeti faanyagot is, és adott hatásfokot várnak el az erőműtársaságoktól. A harmadik, hogy 2012. január 1-jétől módosul a megújuló alapú energiatermelés dotálása.

Az elgondolást a Fidesz–KDNP frakciószövetség tegnap kedvezően fogadta. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egyúttal visszavonta azt a februári módosító indítványát, amelyben a fentinél nagyobb szigorításokat javasolt a támogatási rendszerben. (Kérdésünkre mindazonáltal leszögezte, hogy a KÁT abban javasolt, gyorsabb kifutását segítő megszorítások mögött is alapos számítások álltak.)

Bencsik János magyarázata szerint a most tárgyalt módosításban harmóniába kerültek a Lázár János által előtérbe helyezett társadalmi elvárások a műszaki és gazdasági szempontokkal.

A változtatások fő indoka a lakosság biztonságos hőellátása, s egyben annak megakadályozása, hogy – Lázár János szavaival – az áramszolgáltatókon keresztül a pénzek illetéktelen zsebekben kössenek ki. A stabil hőellátás egyébként csak az egyik eleme a lakossági rezsiköltségek féken tartásának: a kormány az összes elemet befagyasztaná. A távhőárak ügye tegnap került az Országgyűlés elé.

A most tervezett módosításoknak és a rezsibefagyasztásnak a piaci folyamatokkal való kapcsolatát firtató kérdésünkre Lázár János leszögezte: „Nem az a cél, hogy a piaci szereplőknek, hanem hogy a lakosságnak megfeleljünk.”

Mindazonáltal kapnak figyelmet a piaci szereplők is. Felvetésünkre, hogy az amúgy is támogatásra szoruló biomassza-erőművek esetleg nem lesznek képesek hatékonyságjavító beruházásokra, és más társaságok helyzete is megromolhat, Bencsik János elmondta: napirenden van bizony forrásátcsoportosítás az energetikai cégek javára az Új Széchenyi-terven belül. A hőszolgáltatók számára új pályázati lehetőségek nyílnak majd meg. Azt azonban az érintett önkormányzatokkal még lefolytatandó egyeztetésekre hivatkozva nem fedte fel lapunknak, hogy mennyit takarít meg az állam azzal, ha az erőműtársaságok helyett a hő előállítását támogatja.

A szakma véleménye megoszlik a tervezet kapcsán. Turai József, az EFT Zrt. áramkereskedő vezérigazgatója például örül, mert cége megtarthatja szállítójának azt az erőműtársaságot, amellyel már versenypiaci szerződést kötött. A kereskedelmet pezsdíti, ha egyes társaságok a kötelező átvételi rendszerből kilépve valós piaci körülmények között fognak működni. Mások arra figyelmeztettek, hogy a távhőszolgáltatás regionális jellege miatt heroikus munkát igényel majd a hatóságoktól, hogy felülvizsgálják az ország öszszes távhőtermelője és szolgáltatója működését. Minden egyes távhőszolgáltató esetében mások és mások a működés feltételei, miközben az áram esetében sokkal homogénebb a piac. Nem világos a támogatás mikéntje sem. Vajon közvetlenül a termelőhöz jut el a pénz, ahogyan, netán a hőszolgáltatóhoz vagy magához a felhasználóhoz.

Megint mások úgy vélik, hogy az eddigi rendszer is a hőtermelést támogatta, hiszen a hő előállítójával azonos tulajdonban lévő erőmű kapta a pénzt. Emlékeztettek, hogy a KÁT rendszerből tavaly már egyébként is kiestek azok a kapcsolt termelők, amelyek a hőt nem lakossági célra állították elő.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója értetlenül áll a KÁT sokadik módosító tervezete előtt. „Csak a döglött lovat vonszoljuk át az utca egyik oldaláról a másikra azzal, ha az áram helyett a hő árát támogatjuk” – jelentette ki lapunknak. Így megint csak elodázzuk, hogy szembenézzünk az alapvető problémával, amire nincs közgazdasági válasz: miközben a kapcsolt energiatermelés a leghatékonyabb, kiemelten magasak a távhőáraink. Ráadásul az egyedi gázfűtés ma sokszor gazdaságosabb a 70 százalék körüli hatásfokú berendezések használatával. A kutató szerint érthetetlen, egyáltalán miért kell a távfűtést támogatni, hiszen messze nem igaz, hogy a távfűtött lakásokban kizárólag szegény emberek élnek. Az elmúlt időszakban évi 200 milliárd forintot költött gázártámogatásra az állam, ma már csak 30 milliárdot, de nem helyes, hogy mostantól a távfűtést dotálnánk túl. A kutató azt sem tartja jónak, hogy a hőárak megállpítása az önkormányzatoktól átkerül a hatóságokhoz, nem tudni, utóbbi milyen adatokból dolgozik majd.

„A kapcsolt termelés egyik oldalát sem lenne szabad támogatni, csak a megújulóalapú energiatermelést. Azt is csak uniós vállalásaink miatt. Komparatív előnynyel ugyanis nem jár Magyarország számára a megújulóenergia-termelés erőltetett felfuttatása, sőt. Megvalósítása sokba kerül, ez viszont rontja a magyar gazdaság versenyképességét.

Hegedűs Miklós szerint is nagyobb hatásfokot kell elvárni a biomassza-hasznosításban. E termelőket gyakran éri az a vád, hogy tovább rontják az északi országokhoz viszonyított alacsony szintű erdősítettségünket. Sok esetben gyenge minőségű importjuk szállítási költsége magasabb, mint amennyit a behozott fa valójában ér. Tevékenységükkel felhajtják a tűzifa árát, emiatt ma már egyáltalán nem olcsóbb fával fűteni, mint például gázzal.

A közüzemi árak befagyasztását viszont a lehető legroszszabb ötletnek tartja, mert ezzel szerinte a kormány lemond arról, hogy a jelen anomáliákon valaha is változtasson.