Jön a fél év első EU-csúcsa

Az energiahatékonysággal kapcsolatos szabályozások megvitatása lesz az egyik kiemelt témája a magyar EU-elnökségi fél év alatt megrendezendő első uniós csúcsnak. Az EU állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli értekezletét az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vezeti, azonban a napirend előkészítésében kiemelt szerepet kapott a soros magyar elnökség is. Az energiahatékonyság mellett szó lesz az integrált európai energiapiac megteremtéséről és az energiaellátás biztonságáról, illetve az EU innovációs potenciáljának fejlesztéséről is – mondta el lapunknak Hajdú Márton brüsszeli elnökségi szóvivő.

Az energiahatékonysággal kapcsolatban elvi szinten az unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen az energiafogyasztás az 1990-es szinthez képest. Ez a cél azonban nem kötelező erejű a tagállamokra nézve, szemben a másik két energiapolitikai célkitűzéssel: a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése, illetve a megújuló energiahordozók használatának 20 százalékra történő növelése 2020-ra. Az energiatakarékossági célkitűzés abban is eltér a másik kettőtől, hogy jelenleg egyedül csak ennek teljesülése tűnik bizonytalannak az Európai Bizottság számításai szerint.

Éppen ezért számos, energiatakarékos terméket gyártó cég (például a háztartási gépeket gyártó Electrolux és Whirpool vagy a szigetelőanyagokat előállító Knauf Insulation) vezetője január közepén levelet írt a csúcs résztvevőinek, amelyben az energiahatékonysági cél kötelezővé tételét sürgették. Számításaik szerint az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentése 15 Nabucco gázvezetéket tenne feleslegessé. Az állam- és kormányfők pénteki ülésén azonban várhatóan számos tagállam a mellett érvel majd, hogy nincs szükség kötelező erejű közösségi szintű cél lefektetésére az energiahatékonysággal kapcsolatban. Olasz kormányzati források az EurActivnak például úgy nyilatkoztak: Róma a nemzeti szinten szabályozott intézkedéseket tartja a megfelelő módszernek az energiatakarékossági cél eléréséhez.

Az idén 26 milliárd szerepel gázártámogatásra a büdzsében, míg arról nem tudni, ebben az évben lesznek-e lakossági hatékonysági beruházásokat támogató pályázatok – hangsúlyozta Király Zsuzsanna.

Az idén 26 milliárd szerepel gázártámogatásra a büdzsében, míg arról nem tudni, ebben az évben lesznek-e lakossági hatékonysági beruházásokat támogató pályázatok – hangsúlyozta Király Zsuzsanna. Kétoldalú együttműködés multilaterális kereteken belül Magyarország és Szlovákia határsávjában is lehet majd dolgozni, ha megszületik a két ország gázvezeték-hálózatának összekötését kimondó beruházási döntés. Az erről szóló egyezményt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök és szlovák kollégája, Iveta Radicová írta alá. „Magának a beruházásnak az előkészítéséről is aktívan egyeztet az FGSZ Földgázszállító Zrt. és szlovákiai partnere, az Eustream” – közölte a napokban a Világgazdasággal Zsuga János, a magyar vezetéki társaság vezérigazgatója. Február végére megszülethet a projekt előkészületeiről szóló, úgynevezett joint development agreement is.

A cső annak a kiépülés alatt álló, észak–dél irányú gázfolyosónak lenne egy szakasza, amelyen keresztül a mostani, keletről nyugatra tartó gázszállítás irányára merőlegesen is lehet majd gázt szállítani. A folyosó két, horvátországi és lengyelországi végpontján egy-egy olyan cseppfolyós gázt fogadó és visszagázosító terminált telepítenek majd, amelynek révén tovább nőhet a térségünkben forgalmazott gáz forrásainak száma. A beruházást az Európai Unió 30 millió euróval támogatná.

A cső magyarországi szakaszának majdani kapacitásai lekötésére kiírt pályázatot tavaly nyáron érvényteleníteni kellett az alacsony érdeklődés miatt. A decemberben zárult második aukció már érvényes volt. Azért fontos a kapacitások előre történő lekötése, mert az FGSZ elsősorban a gázkereskedők előre beszedett kapacitásdíjaiból szeretné lefektetni a magyarországi szakaszt. (A pályázók kiléte hivatalosan nem tudható, nem hivatalosan csak a német RWE nevét hallottuk.) Ha nem folyik be elég kapacitásdíj, a beruházás költségei akár be is építhetők a gáz árába. „Erre csak akkor van mód, ha a beruházás bizonyíthatóan a hazai lakosság érdekeit szolgálja, s javítja a gázellátás biztonságát” – mondta korábban lapunknak Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke.

A szlovákiai kapacitásokat az Eustream közlése szerint főleg az üzemidő első öt évére és együtt napi bő négymillió köbméterre kötötték le, s elsősorban Szlovákia felőli szállításra. A vezeték kétirányú lesz. BHL -->