BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jön az intelligens mérőóra

Ketyeg az óra: 2010 végéig meg kellene állapodniuk az Európai Unió tagállamainak az úgynevezett intelligens mérőórák technológiai szabványában, 2012 végéig pedig a bevezetés menetrendjében is megegyezni – legalábbis ezt kéri az Európai Bizottság, amely a napokban fogadott el ajánlást az ügyben. Az intelligens mérőórák a háztartások áram-, víz-, gáz- és távhőfogyasztási adatait az interneten keresztül juttatják el a közműszolgáltatókhoz, emellett alkalmasak arra is, hogy mérjék s ezáltal rámutassanak arra, melyek a fogyasztók otthonaiban működő leginkább energiafaló berendezések, valamint arra, hogy jelezzék: ezeket milyen napszakban érdemes használni.

A technológia nem új keletű, ám az eszközök elterjedtsége messze van a kívánatostól. A közműszolgáltatók többsége ma még inkább az ipari nagyfogyasztóknál alkalmazza ezt a lehetőséget. Magyarországon az Elmű-Émász csoport ezen ügyfélkör számára már 2002-ben bevezette az elektronikus mérőleolvasást. A cégek berendezéseik visszajelzései alapján tetszésük szerint választhatnak a szolgáltatók, illetve a tarifák között.

Kérdés persze, hogy az intelligens eszközök unió által ambicionált lakossági elterjesztése mennyire találkozik a közműcégek szándékaival. „Az intelligens mérés lakossági rendszerének kiépítése többe kerülne, mint a hazai áramszolgáltatók teljes hálózati vagyonának az értéke” – jelezte a Világgazdaságnak Boross Norbert, a német hátterű Elmű-Émász szóvivője, hogy szerintük a váltás gigantikus beruházást igényelne. Más számítások ugyanakkor nem eredményeztek ennyire drasztikus számokat: egy 2007-es kimutatás szerint ha mind a hétmillió hazai villanyórát intelligens mérőre cserélnék le, az körülbelül 82 milliárd forintba kerülne.

Egy biztos: az intelligens mérőórák elterjedésének az adatokat saját hálózatukon továbbító távközlési szolgáltatók nagyon örülnének. „Számunkra ez többletbevételi lehetőség, igaz, a szolgáltatás elterjedéséhez egyéb partnercégekre is szükség van, amelyek a hálózati technológia mellé kifejlesztik a szükséges szoftvereket. Ezek jellemzően hiányoznak országon belül, de világszinten is” – mondta lapunknak Laczkó Tóth Gergely, a Pannon megbízott kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

„Ezt a folyamatot a gépek közötti kommunikációnak hívjuk, és már jó ideje vizsgáljuk cégünknél, milyen technológiák és üzleti modellek jöhetnek szóba. Cégünk esetében ráadásul az adatátvitelhez szükséges kétféle hálózat, a vezetékes és a mobil is egyaránt rendelkezésre állna” – hangsúlyozta Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója is.

A Vodafone hasonló projektet már működtet is vízóra-leolvasáshoz. A cégtől kapott információk szerint a fogyasztás a mobilszolgáltató adathálózatán keresztül kerül az internetre, így az ország bármely pontjáról, éjjel-nappal ellenőrizhető az óraállás. A kis hatósugarú adóval felszerelt almérők a pontos adatot küldik a számítógépes nyilvántartó rendszernek, így a maradványvíz költsége is megszűnik. Sőt, mivel az adók akár percenként is elküldhetik a mérőórák adatait, könnyedén kiszűrhető egy esetleges csőtörés is.

jelentős a piaci potenciál

Ha a közműszolgáltatók nem is túl lelkesek, a piackutatók jelentős növekedési potenciált látnak a következő években ezeknek az eszközöknek a terjedésében.

A Berg Insight skandináv elemzőcég szerint az EU-ban jelenleg 253 millió áram-, 109 millió gáz-, valamint hárommillió távhőmérő van, ennek ma még csak a töredéke tartozik az intelligens kategóriába. Öt éven belül viszont már 100 millió európai háztartásban működnek majd mindent tudó mérőórák. Uniós elképzelések szerint 2020-ra pedig 80 százalékos is lehet ebből az eszközből a penetráció a tagállamokban. A nyugat-európai országok némelyikében már megszülettek az ezek használatra vonatkozó előírások, menetrendek.



A Berg Insight skandináv elemzőcég szerint az EU-ban jelenleg 253 millió áram-, 109 millió gáz-, valamint hárommillió távhőmérő van, ennek ma még csak a töredéke tartozik az intelligens kategóriába. Öt éven belül viszont már 100 millió európai háztartásban működnek majd mindent tudó mérőórák. Uniós elképzelések szerint 2020-ra pedig 80 százalékos is lehet ebből az eszközből a penetráció a tagállamokban. A nyugat-európai országok némelyikében már megszülettek az ezek használatra vonatkozó előírások, menetrendek. Támadásra felkészülni! Brit informatikai szakértők szerint az intelligens mérőórák széles körű alkalmazása biztonsági aggályokat is felvethet. A személyi számítógépekhez hasonlóan ezeket az eszközöket is érhetik vírustámadások, amelyek nyomán akár az országos hálózatok is lebénulhatnak. Nem lehetnek igazán biztonságban a fogyasztók sem, mivel az internetes bűnözők a rendszereket feltörve a háztartások bizalmasként kezelt személyes adataihoz is hozzájuthatnak.

Jelenleg 40 millió intelligens mérőórát használnak világszerte, de már ebben a korai stádiumban is voltak betörési kísérletek – olvasható a Telegraph brit lap egyik cikkében. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.