BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jön az uniós benzinszabvány?

Jövőre megszűnik a hazai bioetanol jövedékiadó-kedvezménye, ha Magyarország nem kéri a jelenlegi, kedvezményes időszak meghosszabbítását. Ez literenként 70 forintos drágulást jelenthet, ráadásul kikerül a kormány ellenőrzése alól az a lehetőség, hogy a termék adótartalmát az ország céljai, s ne az uniós elvárások szerint alakítsa. a bioetanol fajlagosan kisebb energiatartalmú a fosszilis üzemanyagoknál, vagyis azonos távolság megtételekor 20-30 százalékkal több fogy belőle. Ennek alapján az energiaértékre vetített adótartalma máris magasabb, mint a dízelé, és közel akkora, mint a benziné.

Az év végén lejár az az Európai Uniótól kapott, ötéves időszak, amely alatt Magyarországon adókedvezményt élvezhetett a bioetanol. Ha nem kérjük ezen időszak meghosszabbítását, akkor az EU-ban elvárt adómértéket kell alkalmazni, ami literenként mintegy 70 forintos áremeléssel fenyeget az E85-ös (85 százalékban bioetanolt tartalmazó benzin) esetében. A termék után már most is kell jövedéki adót fizetni: tavaly nyáron egy 40 forintos, ez év elején pedig egy 30 forintos tétel rakódott rá. Emiatt jelentősen csökkent az E85-ös vonzereje a többi üzemanyaghoz képest, s persze a forgalmazása is esett. A termék árelőnye azonban megmaradt: a holtankoljak.hu-n található adatok szerint  még éppen az a 70 forintos plusz van meg, ami most veszélyben van.


„Az adókedvezményes időszak meghosszabbítása nélkül a magyar kormány elesik attól a lehetőségtől, hogy a továbbiakban maga határozza meg az érintett adó mértékét. Ez azért is fontos, mert a bioetanol maximális adóztatása ellentmond a zöldenergia hazai elterjesztése kapcsán vállalt célkitűzéseinknek, és szakmai probléma is van vele” – válaszolt a Világgazdaságnak Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke.
A fő probléma az, hogy az adó mértékét literre, nem pedig energiatartalomra vetítik. Márpedig a bioetanol fajlagosan kisebb energiatartalmú a fosszilis üzemanyagoknál, vagyis azonos távolság megtételekor 20-30 százalékkal több fogy belőle. Ennek alapján az energiaértékre vetített adótartalma máris magasabb, mint a dízelé, és közel akkora, mint a benziné. Ebből az is következik, hogy az – olajimport kiváltására is alkalmas – bioetanolt fenyegető, 70 forintos jövedékiadó-emelés energiatartalomra vetítve már komoly túladóztatást jelentene.
Nem világos Héjj Demeter szerint az sem, hogy miért kap kedvezményt kap az LPG üzemanyag is, amelyet import olaj – tehát fosszilis energiahordozó – feldolgozásakor állítanak elő.
Készül egyébként egy uniós direktíva arról, hogy a tagállamok ne literre, hanem energiatartalomra vetítsék a jövedéki adót, de nem tudni, a tervezet mikorra áll össze.

Az uniós tagországok 2-5 százalék bioetanolt kevernek a benzinbe. A 4,8 százalékos magyarországi bekeverési arány az elmúlt három évben nem nőtt, a vonatkozó, 2010 végi szabályozás 2014. január 1-jei határidőt szabott az újbóli emelésre. A hazai forgalmazók bioetanollal vegyített benzine a bioetanol-gyártók egyik fő piaca, a másik pedig az E85-ös benzin forgalmazása. „Egy hétfőn elfogadott uniós szabvány szerint hamarosan akár 10 százalékig is emelhető a benzin bioetanol-tartalma. A szabvány 2013 májusáig kell jogrendszerükbe illeszteniük a tagországoknak. Magyarországon ez nem hoz újat: most is van hazai, E10-es szabvány, csak senki nem forgalmaz ilyen benzint” – mondta lapunknak Héjj Demeter.


A bioetanol-gyártókról rendre visszapattan az az érv, hogy élelmezési, illetve takarmánykukoricát használnak alapanyagnak, hogy miattuk csökken az előbbi két célra használható vetésterület, s hogy ipari keresletük nyomja fel az élelmiszerárakat. Fő ellenérvük az, hogy a 4-5 évenkénti, aszályos évtől eltekintve Magyarországon a hazai agrárigényeknél sokkal több kukorica terem, s hogy például az elmúlt évben is nőttek az országban a megműveletlen területek. Most azonban aszályos év van: mindössze 4-4,5 millió tonna kukorica termett, bár még így is elég a hazai 3-4 millió tonnás igények kielégítésére. „Mivel az aszályra rendszeresen számítani lehet, a termelők egy része előre bekészletezett kukoricából. Mások éltek a gyártási folyamatban lévő rugalmassággal, azaz visszafogták termelésüket” – válaszolt a szövetség elnöke. Héjj Demeter emlékeztetett, hogy az uniós kukoricafelvásárlási alap megszűntéig jobb volt a helyzet. Ám a garantált kukoricafelvásárlást jelentő alapot 2006-ban megszüntették, mert azt felerészben magyarországi gyártók használták fel, viszont fenntartását nyugati országok finanszírozták.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.