Kevesebb energiát, hatékonyabban

Magyarország 2008-2016-os időszakra készített Nemzeti Energiahatékonysági Intézkedési terve 9 százalékos energia-megtakarítási eredményt irányoz elő. Ennek 37 százalékát a háztartási szektorban, 26 százalékát a közigazgatásban, 23 százalékát az iparban kell elérni, de van teendője a közlekedési ágazatnak, és meg kell valamennyit takarítani az iparágak közötti intézkedéseken keresztül is.

Arról, hogy Magyarország (mellette 44 másik ország) hol tart ezen terve megvalósításával, az Enerdata készített felmérést az ABB, a világ vezető energetikai és automatizálási vállalatának megrendelésére. A tanulmány foglalkozik az érintett országok energiapolitikájával, energiahatékonyságával, valamint az ipari és közüzemi szektorok szén-dioxid kibocsátási trendjeivel is.

A tanulmánynak önmagában abból a megállapításából, hogy a hazai ipari energiafogyasztás 1990 és 2011 között 56 százalékkal csökkent, természetesen még nem következtethetünk arra, hogy a felhasználók ennyivel jobban sáfárkodtak az árammal, a gázzal, a hővel és az üzemanyaggal. A csökkenés fő oka ugyanis az ipari termelés visszaesése volt, amit tetézett az időközben Magyarországra is rátört gazdasági válság hatása. Az Enerdata szakemberei természetesen ennél frissebb terveket is alapul vettek. Az e téren alapdokumentumnak tekinthető, 2011 júliusában elfogadott és 2030-ig érvényes Nemzeti Energia Stratégia szerint összesen 2030-ra 4,5 millió tonna kőolajmennyiségnek megfelelő elsődleges energiát kell megtakarítanunk. A megtakarítás 59 százalékának az épületenergetikai korszerűsítések eredményeként kell jelentkeznie, 41 százalékának az energiaiparban. A 2011 januárjában elfogadott Megújuló Energiahasznosítási Terv szerint egy másik megközelítése szerint 2020-ra az energia-megtakarításnak el kell érnie a 10 százalékot.

Ez nem tűnik könnyű feladatnak annak fényében, hogy a magyarországi egy főre jutó energiafogyasztás eleve majdnem 24 százalékkal kisebb, mint az európai átlag. Az összes energiafogyasztás 20-20 százalékáért felelős az energia és ipari szektor.

Az Enerdata számításai szerint az elmúlt években a magyarországi energiaszektor az 1990-ben jelzett 29 százalékosról 2011-re 35 százalékosra javította a hatékonyságát, főként a hőerőművek energiahatékonysági fejlesztéseinek köszönhetően.

1991 és 2010 között az ipari energiaintenzitás évente 4,7 százalékkal csökkent. A további javulás üteme – az ABB összefoglalója szerint –  évi 4,5 százalékra gyengült 2000-2010 között, de azonban még mindig jelentősen meghaladta az uniós átlagot, ami évente 1,7 százalékos volt. A hazai eredmények főleg a vegyiparban elért hatékonyságnövelésnek tudhatók be. Ez a – köztudottan a legjelentősebb energiafogyasztó – ágazat évi 5,3 százalékkal javította a mutatóját. Jelentősen, évi 8,1 százalékkal csökkent az egy tonna cement előállításához szükséges fajlagos energiafogyasztás is. Ez az iparág az utóbbi évtizedekben jelentősen összehangolta tevékenységét más iparágakkal a legjobb technológiák és energiahatékony eljárások alkalmazásában. A fenti hatékonyságjavítás hatását valamelyest fékezte a többi energiaintenzív ipari szektorban, például az acéliparban tapasztalható korlátozott javulás, amelynek nagysága csak évi 1,5 százalékot tett ki 2000 és 2010 között. Ráadásul a papíripar fajlagos energiaigénye évi 1,3 százalékkal még nőtt is.

Megfeleződött a fűtési költség
Négy hónap alatt több mint 88 ezer forintot spórolhatott meg a Knauf Insulation Kft. Referenciaház Programjában részt vevő, szigetelt házban élő család a tavaly szeptember 27-én indult mérések alapján. A mérések arra is rávilágítanak, hogy a 0 °C alatti, tartósan hideg időben tovább nő a két ház fűtési energiafelhasználása közötti különbség.

Az első, valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító program szakemberei azt is kimutatták, hogy nemcsak a gáz, hanem az áramfogyasztás is csökkenthető a korszerű szigeteléssel. Míg a szigeteletlen házban élők a vizsgált négy hónap alatt 1546,8 köbméter gázt használtak fel, addig a hőszigetelt családi ház gázfogyasztása mindössze 787,9 köbméter volt.