Közműadó: az FGSZ és a Mavir is fizethetne

A gazdaságfejlesztési miniszter péntek este a közműadó hoz benyújtott módosító indítványa szerint nem kellene, hogy életbe lépjen az adó azon passzusa, amely mentesíti a stratégiai fontosságú áram- és gázvezetékeket tulajdonoló és üzemeltető két társaságot a közműadó fizetése alól.

Matolcsy György indoklása szerint azért kellene megfizetnie az adót a Mavir Zrt-nek és az FGSZ Földgázszállító Zrt-nek is, mert képesek rá. „Az arányos közteherviselés elvéből
tehát az következik, hogy e mentességek ne illessék meg az érintett adóalanyokra” – olvasható indítványában.

Az ország nagynyomású gerincvezeték-hálózata bő 5784 kilométer hosszú az FGSZ honlapja szerint, ez méterenként 125 forint adóval beszorozva 723 millió forint adót jelent. A társaság adózás előtti eredménye 27,3 milliárd forint volt, amiből közel kétmilliárd forint adót fizetett. Az így maradó 25,3 forintból csak 1,3 milliárd forint maradt a cégben, a többi 24 milliárdot kifizették osztalékba.

Való igaz, van pénz a Mavirnál is, bár kevesebb. Ha az adó a társaság 3810 kilométeres nagyfeszültségű átviteli hálózata alapján kalkulálandó, az 476,25 millió forintos adófizetési kötelezettséget jelent a számára, ha a teljes, 4726 kilométeres rendszerére, akkor 590,75 millió forintot. A Mavirnak tavaly 6,8 milliárd forint adózás előtti eredménye volt, amiből 1,7 milliárd forint adót fizetett. A megmaradó 5,1 milliárd nagyját itt is kivette az anyacég, az MVM osztalékként - 5 milliárd forintot -, s csak 115 millió forintot hagyott leányvállalatában. A lényeges különbség a két társaság között – az osztalékként kivett összegek közötti, mintegy ötszörös különbségen túl -, hogy az FGSZ által fizetendő közműadó a részvényesek zsebéből hiányzik majd (ha anyavállalata, a Mol küzgyűlése egyáltalán megszavazza majd az osztalék fizetését), a Mavir esetében viszont közel mindegy, hogy végső tulajdonosa, az állam adóként vagy osztalékként jut-e hozzá a pénzéhez. Sőt, adóként talán még jobban is jár. Fajlagosan viszont, azaz az adózás előtti eredményre vetítve a Mavir közműadója sokkal nagyobb lesz, mint az FGSZ-nek. (A két társaság árbevétele hasonló, 130 milliárd forint körüli volt 2011-ben.)

A módosító indítvány elfogadása esetén 1,2-1,3 milliárd forinttal nagyobb bevételre számíthat a költségvetés az eredetileg kalkulált, 30 milliárdnál. Az indítvány nem szól arról, hogy a két társaság közműadó-mentességének meg nem adása esetén kisebbnek kellene lennie az éppen a kivételek és kedvezmények miatt a tervezett 100 forintról 125 forintosra módosított, méterenkénti adómértéknek. Ennek – a többletbevétel örömmel fogadása mellett – az lehet a fő oka, hogy a távközlési társaságoknak nyújtott adókedvezmények és más kivételek ezt nem tették lehetővé. (A távközlési cégeknek az adó teljes összegét csak a vezeték 300 kilométert meghaladó része után kell megfizetniük.)

A közműadót a jövő év január 1-jétől adót kell fizetni a magyarországi közművezetékek tulajdonosainak, miután azt a parlament november 20-án, kivételes sürgős eljárással megszavazta. Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamos energia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának kell megfizetnie. Azon vezetékek után, amelyek az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában vannak, az üzemeltetőt sújtja a teher, vagyis maguk az önkormányzatok és az állam mentesülnek a közműadó alól. Nem kell fizetni az a vezetékszakaszok után, amelyek a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen vagy a telken belül fut.

Márcisutól új sor az adóbevallásban

Az adót március 20-ig kell bevallani, és más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi. Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik, s ha már fizetendő, nem lehet kibújni alóla azzal, hogy a tulajdonos (üzemeltető) azt ideiglenesen esetleg nem használja. Annak kell fizetnie, akié az év első napján a közművezeték, több tulajdonos esetében a fizetési kötelezettség a tulajdoni hányad arányában oszlik meg.