A kormány évi 30 milliárd bevételt vár az új adónemtől. Méterenként 125 forint lesz az adó az eredetileg tervezett, 100 forint helyett, s azt a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamos energia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának kell megfizetnie. Azon vezetékek után, amelyek az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában vannak, az üzemeltetőt sújtja a teher, vagyis maguk az önkormányzatok és az állam mentesülnek a közműadó alól.
A távközlési szolgáltatók a vezeték hosszától függő adókedvezményt kapnak: az adó teljes összegét csak a vezeték 300 kilométert meghaladó része után kell megfizetniük. A kedvezményeken túl kivételek is lesznek: nem kell például fizetni az a vezetékszakasz után, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen vagy a telken belül fut.
Nem vonatkozik az adó a földgáz-szállító és a villamos energia átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékekre sem, ez gyakorlatilag az állami kézben lévő Mavir és a Mol-tulajdonú FGSZ számára jelent könnyebbséget.
Az adót március 20-ig kell bevallani, és más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi. Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik, s ha már fizetendő, nem lehet kibújni alóla azzal, hogy a tulajdonos (üzemeltető) azt ideiglenesen esetleg nem használja. Annak kell fizetnie, akié az év első napján a közművezeték, több tulajdonos esetében a fizetési kötelezettség a tulajdoni hányad arányában oszlik meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.