Mátra: élet a lignit után
A társaság vezetése és részvényesi köre tehát a Mátra fennmaradási stratégiáján dolgozik. A cél a telephely gazdaságos fenntartása és működtetése, két fő eszközzel. Egyrészt bővíteni kell az ipari parkot, javítva annak kihasználtságát és a hatékonyságát, másrészt megújuló projekteket indítani. Ez utóbbira példa az a 18,5 megawattos naperőmű, amely a felhagyott zagytér rekultivációjaként létesül. A tesztüzem október 1-én indulna, a naperőmű november 1-től válik üzemi egységgé. Évi 17-18 kilowattórányi áramát a Mátra a kötelező átvételi rendszerben szeretné értékesíteni.
A társaság tavaly 7 milliárd forintot fordított az új Keleti-III. bányája nyitására és a telephely fejlesztésére. Az idén 16 milliárd forintot szán beruházásra, ebből 6,4 milliárdba került az említett naperőmű, a többit a bányák és az erőmű berendezéseinek élettartam-megőrzése, meghosszabbítása költi a Mátra. 2014-ben egyedülállóan sok, vagyis közel 9 millió tonna lignitet termelt, ebből Visontán 5 millió, Bükkábrányban 4 milliót. Szenét jórészt a saját erőműve használja fel, kisebb részben más erőművek használják fel. Szénárat nem emelt. A lakossági piacon 288 ezer tonna lignit kelt el, az elmúlt két enyhe tél miatt kevesebb a korábbinál, és 382 ezer tonna kiment exportra is.
Valaska József nem erősítette meg értesülésünket, mely szerint tavaly a Mátra adta a legolcsóbb áramot. Magyarázata szerint azért nem lehet olcsó vagy drága termelésről beszélni, mert a társaság termelvényének a fel a versenypiacon kelt el. Mivel a piaci árak az elmúlt két évben 40 százalékkal estek, és a rezsicsökkentés miatt gyengültek a közüzemi átvételi árak is, az átvételi árak itt is a piaci árakhoz igazodnak. Vagyis csak annyi mondható, hogy a Mátra piaci áron termelt. Viszont önköltségét a piaci tendenciákkal párhuzamosan csökkentette. Az igazgatóság elnöke szerint a Mátra eredményét monokultúrás – csak tüzelőből áramot előállító – erőműével összehasonlítani azért is téves, mert a Mátra sok lábon áll, épp ez adja a stabilitását. Szén mellett például biomasszából és gázturbináival gázból, hamarosan napenergiával is előállít villamos energiát. Az ipari park cégeinek az infrastruktúra hasznosításán túl gőzt, vizet, áramot, gipszet és pernyét ad el, és kezeli az üzemek maradványait, de értékesít gipszet illetve pernyét a hazai cementgyáraknak is. Üzletágai támogatják egymást, és növelik a vállalati eszközök kihasználásának hatékonyságát.
Valaska József nem kívánt reagálni lapunk korábbi értesülésére, mely szerint az erőműtársaságból részben vagy teljesen ki kívánna szállni annak egy, vagy mindkét német tulajdonosa a magyar állam javára.
Rekord év, kisebb nyereséggel
A Mátrai az ország második legnagyobb és második legjobban, közel 80 százalékkal kihasznált erőműve. 6,1 milliárd kilowattóra áramával a belföldi igények 14-15 százalékát elégítette ki és a hazai termelés 21-22 százalékát adta. Mennyiségi érétkesítése csúcsot döntött, ahogyan a 101,5 milliárdos árbevétele is. Bányái termelése most először közelítette meg az évi 9 millió tonnát. Adózott eredménye – a különadók és a magasabb széndioxid kvóta költség miatt – 17,5 százalékkal 8,9 milliárd forintra esett. Értékesítéséből 3,98 százalék származott a KÁT-ból. A Mátra adja a hazai zöldenergia közel felét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.