BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még kivárnak az erőműépítők

A térségben az nyer, az exportál, aki előbb jelenik meg új nukleáris kapacitásokkal

A következő 10-15 évben nem létesülnek akkora villamosenergia-termelő kapacitások az országban, mint amennyit a várható igények indokolnának. Áram persze lesz elég, csak éppen az ára felszökhet, mert megnő az import és későbbre tolódhat néhány rossz hatásfokú egység leállítása – jósolja Stróbl Alajos, az Erőterv Zrt. tanácsadója. A kilátásokat rontja, hogy a napokban a tulajdonos cégek (az MVM Zrt. és az RWE) letettek a mátrai erőmű 300 milliárd forintba kerülő szenes blokkjának megépítéséről, és a megújuló cselekvési terv legutóbbi, október végi változata sem kedvez a villamosenergia-előállítás stabil növekedésének. A tervezet ugyanis a korábbinál kisebb ösztönzést adna a biomassza-alapú erőművek építésének – holott ezek tüzelőanyaga folyamatosan újraképződik –, és nagyobbat a szélerőműveknek, amelyek működésével viszont nem lehet biztonsággal tervezni. A megújulókon belül ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a vízenergia hasznosítása, ami jó hír. Bár – mint Stróbl Alajos rámutatott – húsz éve ugyanúgy a Magyar Tudományos Akadémia hozott fel szakmai érveket a bősi erőmű ellen, mint most a vízerőmű-építések mellett.

„Az igaz, hogy 2025-re üzembe lehet helyezni a paksi atomerőmű új blokkját, de vajon mi lesz addig?” – veti fel a szakember. A 2025-ig történő áramellátásunkra vonatkozó, ma ismert számok ugyanis csak látszólag megnyugtatók, valójában hatalmas bizonytalanságokat rejtenek.

Öt éven belül 1000 megawattnyi erőművi kapacitás áll le (jórészt szenes blokkok), 2020-ig további 2300 megawatt (főleg szénhidrogén-tüzelésűek), és 2025-ig újabb 800 megawatt (megint elsősorban szénhidrogénesek). Bár a leállítandó kapacitások helyére ugyanezekben az ötéves időszakokban elvben sokkal több új kapacitás állna (1800, 4800, végül 6200 megawattnyi), a szakember szerint az elképzeléseknek csak a töredékét lehet komolyan venni, a végleges beruházási döntések ugyanis váratnak magukra. Igazán biztosan csak a 2010-ben üzembe helyezendő gönyűi (E.On, 433 megawatt), Dunamenti (GdF-Suez, 420 megawatt) és bakonyi (MVM, 116 megawatt) gázüzemű blokkokra lehet számítani. Ez az együtt mintegy ezer megawatt kapacitás egyébként nem növeli ilyen arányban az ország gázigényét, mert az új egységek a meglévőknél sokkal nagyobb, 53-55 százalékos hatásfokúak.

Az viszont már kérdéses, hogy megépül-e a korábbi években bejelentett többi gáztüzelésű erőmű, példál a százhalombattai (Mol–CEZ), a nyírtassi (EMFESZ) vagy a szegedi (Advanced Power). Még nagyobbak a kérdőjelek a szénerőművek kapcsán. A mátrai projektet épp most fújták le, a mohácsi erőmű importfeketeszénre és a borsodi erőmű hazai barnaszénre alapozó terveit a szakember nem tartja reálisnak, míg a mecseki feketeszén, illetve a nógrádi barnaszén hasznosíthatóságát egyenesen irreálisnak minősítik, legalábbis középtávon. S már köztudott, hogy a szerencsi szalmatüzelésű erőműből sem lesz semmi.

Problémákat vet fel a paksi bővítés is. Ismert, hogy túl nagy (1200–1600 megawattos) blokkokat nem bír el egyelőre a hazai rendszer, mert kiesésük esetére ugyanekkora tartalékkapacitásokat kellene létrehozni, s ez nagyon sokba kerülne. Még drágább maga az erőműépítés, márpedig a szakember szerint nem szabad késlekedni. „A térségbeli országok szintén új atomerőművi blokkok építésére készülnek. Az fog a szomszédos államokba exportálni és annál jelentkezik a haszon, aki elsőnek adja át saját új nukleáris létesítményét. A régióban erről sajnos nincs egyeztetés, hiszen verseny van, mindenki első akar lenni” – mutat rá Stróbl Alajos, aki úgy látja, bár az MVM komolyan készül a paksi bővítésre, a mostaninál nagyobb súllyal is jelen lehetne a térség áramtermelésében, mint például az E.On vagy a CEZ.

Középtávú stratégiája szerint az MVM termelői portfóliója erősítésére készül, „elsősorban saját tulajdonú, magyarországi termelőegységekkel”. Ám a tervezetben felsorolt projektek közül a mátrai bővítés már kiesett, csak a jövőre átadandó bakonyi gázturbinák, a vásárosnaményi Heller Erőmű és a paksi bővítés előkészítése maradt.


Hatalmas bizonytalanság a piacon

„Két okból is érthető, hogy kivárnak a megvalósítással a majdani erőműépítők” – válaszolt lapunknak Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. partnere. Egyrészt a térség árampiaca rövid távon nem ösztönöz új kapacitások létrehozására, másrészt célszerű megvárni, mit hoznak a szektort érintő hazai intézkedések. Adott helyzetben ésszerű lépés lehet a tervek újraütemezése. A volt államtitkár szerint ugyanakkor gyorsulhat a beruházások megvalósítása, ha majd megszületik a kormány világos állásfoglalása az energiaszektor jövőjéről.

Mint beszámoltunk, a szakma arra vár, mit hoz az áram- és a gáztörvény módosítása, az említett megújuló cselekvési terv, mi lesz a sorsa az egyetemes szolgáltatásban életbe léptetett ármoratóriumnak, hogyan befolyásolja mozgásterüket a várhatóan megszülető közműtanács, s mit takar az, hogy az állam az eddiginél erősebb szerepvállalásra készül az energiaiparban. Számos energiaipari társaság már a múlt évben is veszteséges volt, a nyár óta érvényes ármoratórium, a terheiket növelő válságadó pedig tovább nehezíti, akár el is lehetetlenítheti a helyzetüket. A külföldi befektetők nemcsak korábban meghirdetett erőmű-beruházásaikat, de még itteni jelenlétüket is újragondolják.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.