Megfeleződött a KÁT támogatás

Tavaly az előző évinél 44,8 százalékkal kevesebb, 4011 gigawattóára villamos energiát értékesítettek a kapcsoltan hőt és áramot termelő (kapcsolt) és megújuló energiát hasznosító erőműtársaságok a Magyar Energia Hivatal (MEH) összegzése szerint.

E cégek együtt 41,2 milliárd forint ártámogatást kaptak a számukra létrehozott támogatási rendszeren (KÁT) belül, ami majdnem a fele az egy évvel korábbi 85,5 milliárdnak. A csökkenés fő oka az, hogy több kapcsolt termelő 2011. július 1-jével kikerült a KÁT rendszerből, továbbá az, hogy egyes nem kapcsolt erőműveknek KÁT rendszerből való kiesésével esett a biomassza, illetve a hulladék alapú KÁT-os villamos energia értékesítése.

Míg a korábbi években a kifizetett támogatásnak körülbelül a kétharmada jutott a kapcsolt, és egyharmada a megújuló és hulladék alapú termelésre, tavaly fordult a kocka: a pénz bő felét, (23,34 milliárdot) a megújuló bázisú termelők kapták. Emellett a kapcsolt erőművekhez került támogatás több mint 43 százaléka (17,78 milliárd forintot), míg a hulladékból energiát termelők a támogatásnak kevesebb, mint 1 százaléka (102 millió forint).

A fajlagos támogatás 2011-ben átlagosan 10,27 forint volt kilowattóránként, 12,8 százalékkal kisebb az előző évinél. A KÁT rendszeren belüli megújuló alapú villamosenergia-értékesítés 2011-ben némileg bővülve 12,68 forintban részesült kilowattóránként, a hulladék alapú pedig, enyhén növekvő mértékben átlagosan 7,87 forintosban.

A MEH, megállapította, hogy 2011-ben a KÁT értékesítők a havi termelésüket jellemzően felültervezték, így a KÁT értékesítők által adott havi termelési tervek szerinti villamos energia mennyiségek július kivételével rendre meghaladták a tényleges értékesítést.

A megújuló energiaforrások közül a szélenergia, vízenergia, biogáz, depóniagáz, illetve szennyvízgáz hasznosítása 2011-ben nőtt, mind a beépített kapacitás, mind a villamosenergia-termelés tekintetében. A biomassza alapú beépített villamos energia kapacitás és zöldáram termelés viszont visszaesett. Ez nagyrészt a kazincbarcikai biomassza tüzelésű erőmű (AES Borsodi Hőerőmű) kiesésének, valamint a vegyes tüzelésű erőművek biomassza alapú termelésében bekövetkező (kapacitásban is figyelembe vett) csökkenésének tudható be. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy két vegyes tüzelésű erőmű KÁT kvótája 2010 végén lejárt, ezért kevésbé voltak ösztönözve a biomassza alapú villamosenergia-termelésre.

A hulladékból nyert energiával történő villamosenergia-termelés szerkezete az elmúlt évben jelentősen átrendeződött, hiszen a legnagyobb hulladékégető erőművet működtető Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. KÁT kvótája lejárt, ezért 2011-ben a Mátrai Erőműhöz hasonlóan (amely szintén termel hulladékból villamos energiát) a szabadpiacon értékesített. Ily módon a hulladék alapon termelők KÁT-os értékesítése 2011-ben jelentősen lecsökkent.

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2020-ra 14,65 százalékos megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végső energiafelhasználáson belül. Ehhez a villamos energia szektor évi 5597 gigawattóra megújuló alapú villamosenergia-termeléssel járulna hozzá. 2011-ben ez az érték 2689 gigawattórát tett ki, ami a teljes bruttó végső villamosenergia-fogyasztáshoz viszonyítva 6,27 százalékos részarány.

A kis kapcsolt erőművek által értékesített villamos energia mennyisége 2011-ben jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy 2011. július 1-jével a (nem megújuló alapú) kapcsolt termelők már nem részesülnek KÁT támogatásban, így tehát támogatott áron történő garantált értékesítési lehetőségük megszűnt. A MEH szerint ez lehetett az oka annak is, hogy néhány kis kapcsolt termelőnek ily módon már nem érte meg termelnie és értékesítenie.

A kapcsolt termelők villamos oldali KÁT támogatását felváltotta a hőoldali támogatás: a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási pénzeszközből befolyt összegekből csak az a távhőszolgáltató részesülhet, amely meg nem térült, kapcsoltan termelő létesítményből szerez be hőenergiát és/vagy a lakosságnak értékesíti a hőt (a beszerzett, illetve a lakosságnak értékesített hőenergiával arányos mértékben). Az 50 megawatt névleges teljesítő képességet el nem érő kapcsolt erőművek ezen kívül lehetőséget kaptak arra, hogy 2011. július 1-jétől átmeneti időszakra egy úgynevezett kapcsolt mérlegkörhöz csatlakozzanak és a termelt villamos energiát ott piaci áron értékesítsék a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX-en) keresztül.