Megint „nem lesz gázáremelés”?

Politikailag igen kényes időszakban: az országgyűlési választások előtt vezette le pénteken a Magyar Energia Hivatal (MEH) munkatársa újságírók előtt azt, hogy a gáztörvény és a vonatkozó KHEM-rendelet szerint miért indokolt 16-17 százalékos gázáremelés április 1-től az egyetemes szolgáltatásban.

Korrekt módon hozzátette azt is, hogy az árképzés módjában a forint-dollár árfolyamváltozásnak olyan idő intervallumát kell figyelembe venni, amely még nem zárult le, tehát a fenti becslés módosulhat. A drágulást eredetileg forintban vezette le, de miután a január 1-től hatályos, köbméterenkénti ár 109 forint, a forintban vett drágulás durván azonos a százalékban számolttal.

Reagálásában az országgyűlés MSZP frakciója - Podolák György aláírásával - felháborodott azon, hogy a MEH már az ármeghatározás menetrendjének ilyen korai szakaszában közzétette előrejelzését. Egyben kijelentette, hogy semekkora áremelést nem lát indokoltnak. Feltesszük a kérdést: ha most még korai a gázárról nyilatkozni, akkor minek alapján jelenti ki Podolák György, hogy április 1-től nincs oka áremelésnek?

A gázkereskedők egyike maga is állást foglalt: „Júliusban jóval 20 százalék feletti gázáremelésre lesz szükség, ha április elsejétől a szolgáltatók nem emelhetnek árat” – nyilatkozott Kutas István, az E.On Hungária szóvivője az Index szerint. A szóvivő is úgy látja, hogy a MEH számítása reális, vagyis, ha a szabályokat mindenki betartja, akkor ekkora emelésre sor is kerül.

Az energiahivatali tájékoztatón szó esett két olyan, egyébként már ismert változásról is, amelyek megnehezíthetik egyes gázfogyasztók életét. Egyrészt április 1-jétől megszűnik a gázár-támogatás, másrészt július 1-jétől kikerül a versenypiacra a napi 20-100 köbmétert lekötők köre. Igaz, a támogatástól elesők – ha kimennek a versenypiacra - ugyanúgy jól járhatnak, mint az oda kiszorulók: a versenypiacon ugyanis jelenleg sokkal olcsóbb a gáz, mint az egyetemes szolgáltatásban.