A vegyes bizottsági ülésen elért eredmények még annak ismeretében is elmaradtak mindkét fél várakozásaitól, hogy ismert módon bonyolultak a rendezésre váró, jórészt vállalati ügyek. Az egyetlen kézzelfogható eredmény a Déli Áramlat Zrt. alapító okiratának aláírása volt, de ennek sincs tétje: magáról az új importszállítási irányt jelentő tranzitgázvezetékről később döntenek. A várakozásokkal ellentétben nem hozták nyilvánosságra a projektcég majdani vezérigazgatójának nevét. A kinevezés már megvan, de – mint lapunknak az ügylethez közeli körből fogalmaztak – még nem száradt meg rajta eléggé a tinta.
Nem dőlt el a Malév Zrt. sorsa, holott erre korábban a magyar kormány január végi határidőt jelölt meg. Félbemaradt s majd február 9-én folytatódik a légitársaság pénteki, rendkívüli közgyűlése is a többségi tulajdonos indítványa nyomán, „a döntések megalapozottsága érdekében”. A légitársaság közleménye szerint a napirenden személyi kérdések és a társaság tőkehelyzetének rendezése szerepel, vagyis az alaptőke leszállítása, majd felemelése s persze az alapszabály módosítása.
A részvényeseknek előzetesen adott tájékoztatás szerint a 400 millió forint jegyzett tőkét négymillió forintra csökkentenék, a tőkeemelésbe viszont a magyar állam is beszállna, tavaly december 29-i határozata alapján. A kormány elengedné a Vnyesekonombanknál lévő 32 millió euró bankgaranciát a Malév hosszabb távú működőképessége érdekében, ha a bank középlejáratú hitellel segítené a Malévet, legfeljebb Euribor + 500 bázispont kamattal, s ha január 31-ig megállapodnak arról, milyen feltételekkel juthat többséghez a magyar állam a Malévben. A Malév tulajdonosa az Airbridge Zrt., amelynek többségi tulajdonosa Költő Magdolna magyar magánszemély, a kisebbségi pedig a Vnyesekonombank.
A vegyes bizottsági ülésen a magyar fél nem vetette fel a hosszú távú gázszállító nélküli EMFESZ Kft. ügyét, „versenyen kívül” viszont három órát egyezkedtek – értesült lapunk. E szerint a Gazprom a kályhától indulna el: előbb tisztázódjon, ki
az EMFESZ tulajdonosa, az EMFESZ pedig fizesse ki annak a tavaly átvett, három és fél hónapnyi gáznak az árát, amellyel még adósa, s amelynek ügyében az orosz cég hiába küldött leveleket a kormánynak, valamint az energiahivatal (MEH) korábbi és jelenlegi elnökének. (Úgy tudjuk, a MEH utasította az EMFESZ-t, hogy a kérdéses összeget helyezze letéti számlára.) Az orosz cég szerint így is kérdéses, hogy áruképes-e a több tízmilliárd forintos veszteségbe csúszott kft.
Annál vonzóbb a Gazprom számára a cég ügyfélköre s általában véve is a gáz magyarországi piaca, amelyen – korábbi értesülésünk szerint – úgy ötmilliárd köbméterben gondolkodik. Vannak a Gazpromon belül most is, akik szerint a magyarországi terjeszkedést egy Panrusgáz–E.On Földgáz Trade fúzió szolgálná leginkább. (A Panrus az E.Oné és a Gazpromé.) Emlékezetes, hogy a Gazprom már be akarta vásárolni magát az E.On Földgázba, de elállt a tervtől.
Nem került terítékre az ülésen az sem, milyen feltételekkel száll ki a Mol Nyrt.-ből hívatlan, 20 százalékos tulajdonosa, az orosz Szurgutnyeftyegaz, de nem hivatalosan erről is tárgyaltak. Érdekes módon egy közelmúltbeli konstrukcióban itt is felmerült az EMFESZ neve: ha a Szurgut megy, akkor az oroszok – nem tudni pontosan, kik is – megkapják az EMFESZ-t. Most viszont nem jutottak semmire.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.