Miért emelkedhet a gázolaj ára a Jangce miatt?

A Platts összefoglalója szerint a dízel piacán egyértelműen a bikák uralják a hangulatot. Egyrészt az amerikai finomítói termékek iránti igény 15,2 százalékot emelkedett áprilisban, ami a gazdaság talpraállását tükrözi és egyúttal lökést adhat az egyébként lassabban reagáló gázolajárnak is. Másrészt – és ez a fontosabb tényező – a kínai kereslet növekedésére is számítani lehet.

Első lépésként Kína betiltotta a teljes dízelexportot, ami nem jelentős, hiszen a kommunista ország mindössze napi ezer hordó gázolajat szállított a nemzetközi piacra. Viszont a Jangce 2003 óta nem látott alacsony vízszintet mutat, ami pedig azt jelenti, hogy dízelmeghajtású erőművekkel kell majd pótolni azt az elektromosságot, amit idén nem állíthatnak elő a víz energiájával Kínában. Ez a Barclays számításai szerint napi 200-300 ezer hordós olajkereslet-növekedést eredményezhet globális szinten.

A hiányzó mennyiséget akár Japánból is előteremtheti Kína, hiszen a május 14-vel végződő héten Tokió 2,49 millió hordónyi olajterméket exportált, ami a földrengés ellenére alig 20 ezer hordó/napnyi mennyiséggel kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban mért mennyiség.

A termelőknek bizonyára jelentős extra kapacitásaik lehetnek, mivel a cunamit követően a kormány csökkentette a kötelező tartalék mennyiségét, így az eddig csak az ország 24 napnyi fogyasztásának felelt meg. Pénteken a japán kabinet közölte, hogy nem hosszabbítja meg a könnyítést, így ezen a héten már a rendes, 70 napos tartalékkövetelménynek kénytelenek megfelelni a termelők. A földrengés előtt egyébként ezt jócskán túl is lépték, hiszen az olajtermelők 85 napos fogyasztásra elegendő mennyiséget állítottak elő.

Érdekes tényező viszont, hogy a rengés hatására a becslések szerint Japánban napi 300 ezer hordóval csökkent az olajkereslet, viszont amikor az újjáépítés megkezdődik, ezt kompenzálja majd az ipar, sőt, vélhetően az igény meg is haladja majd a cunamit megelőző időszakét.