Milliós jóvátételt követel a bősi vízerőmű miatt az Enel

Robert Fico szlovák miniszterelnök március 9-én jelentette be, hogy ismét teljes állami ellenőrzés alá vonják a bősi vízi erőművet, azután, hogy ugyanaznap a pozsonyi kerületi bíróság jogerős döntéssel érvénytelennek mondta ki azt a sokat vitatott szerződést, amelyet Szlovákia 2006-ban kötött a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az SE részvényeinek 66 százalékát birtokló Enellel. A bejelentést követően az SE jelezte: rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel fognak élni, mivel meggyőződésük, hogy a szerződés továbbra is érvényes.

A jóvátételi igényről, s annak összegéről Pavol Pavlis szlovák gazdasági miniszter tájékoztatta a pozsonyi lapot. A HN ezzel kapcsolatban azt írta: a Szlovák Villamos Művek arra a szerződésre alapozza jóvátételi igényét, amelyet Mikulás Dzurinda második kormánya idején kötöttek a szlovák Állami Vagyonalappal (FNM). Ez a szerződés 30 éven át 35 százalékos bevételi részesedést - megközelítőleg évi 35-40 millió eurót - biztosít a bősi vízi erőmű bevételeiből a Szlovák Villamos Műveknek, azaz részben annak jelenlegi többségi tulajdonosának az Enelnek.

Az SE már április elején jelezte jóvátételi igényét a szlovák gazdasági minisztériumnak és a Nemzeti Vagyonalapnak azzal, hogy az 588 millió eurós kártérítés kifizetésének határidejéül április 16-át jelölték meg. Pozsony elutasítja a kártérítés kifizetését, arra hivatkozva, hogy a pozsonyi kerületi bíróság azon döntése, amely érvénytelennek mondta ki az üzemeltetési szerződést, automatikusan megszűntette az ahhoz kötődő jóvátételi szerződést is.

Az előállt helyzet alapján az SE már pénteken megteszi az első lépéseket kártérítési igényének érvényesítésére - írta a HN, amelynek az SE elnöke, Nicola Cotugno azt mondta: az ügyben készek nemzetközi bírósághoz fordulni. A bősi erőmű üzemeltetésről szóló, illetve az esetleges kártérítéseket szabályozó szerződéscsomag lehetővé teszi, hogy a károsult közvetlenül a bécsi székhelyű nemzetközi döntőbírósághoz folyamodjon anélkül, hogy előtte szlovák bíróságokon próbáljon elégtételt szerezni - jegyezte meg a pozsonyi lap.

A bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötött szerződés egyike a Szlovák Villamos Művek (SE) magánosításához kötődő, a szlovák kormány által már évek óta vitatott szerződéseknek. Megkötése az SE-nek az olasz Enel által 2006-ban megvalósított privatizációjával függ össze. Mivel a korábban az SE tulajdonában lévő bősi vízi erőműnek - a hatályban lévő nemzetközi szerződések értelmében - az SE privatizációja után is állami kézben kellett maradnia, ezért az erőmű tulajdonjogát, még a magánosítás előtt, egy másik állami vállalatra, a Vízgazdálkodási Építési Vállalatra (VHV) ruházták át. A VHV, az SE magánosítása után, egy 30 éves futamidejű bérleti szerződést írt alá a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az akkor már az Enel kezében lévő Szlovák Villamos Művekkel.

Az Enel adósság-lefaragási terveinek részeként 2014 júliusában az eladásra kínált eszközei közé sorolta az SE-ben birtokolt tulajdonrészét, amelyet 2006-ban 840 millió eurónak megfelelő összegért vett meg. A Wall Street Journal 2 milliárdra, a Reuters pedig 3 milliárd euróra becsülte az SE értékét.
   
A részvénycsomag iránt eddig a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft alkotta konzorcium, a cseh energetikai művek (CEZ), a cseh-szlovák tulajdonú Energetikai és Ipari Holding (EPH) illetve a finnországi Fortum jelezte érdeklődését. Legutóbb pedig - a hét folyamán - Robert Fico miniszterelnök azt mondta: kormánya is áttekinti annak lehetőségeit, hogy milyen módon növelhetné az állam jelenleg birtokolt részesedését az SE-ben. Az Enel május kilencedikéig fogadja be a kötelező érvényű ajánlatokat.
http://hn.hnonline.sk/ekonomika-a-firmy-117/kauza-gabcikovo-taliani-chcu-od-statu-pol-miliardy-729126