Nem létezik gázárkassza

Egyelőre nem látszik, hogyan történik majd az egyetemes gázszolgáltatás tarifáinak szinten tartása, holott éppen e szinten tartás a hivatalos magyarázata annak, hogy miért nem fizet a lakosság egyre alacsonyabb és alacsonyabb árat a gázért, amikor annak a világpiaci árai is esnek. Ez még akkor is kérdés, ha európai összevetésben Magyarországon a második legalacsonyabb a gázár. (A végfelhasználói árban a termék árán túl benne van a rendszerhasználat díja és néhány adó is.)

Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára a minap azt mondta, hogy mivel a tarifák kiszámíthatósága az elsődleges, most inkább nem csökkennek a lakossági árak, így viszont majd emelni sem kell őket, amikor azt a piac indokolná. A beszerzési ár és az egyetemes szolgáltatóknak való eladás árának különbözete az MVM-nél, vagyis annak nagykereskedő leányvállalatánál, a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nél (MFGK) gyűlik. A társaság nem válaszolt a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy eddig mekkora árkülönbözetet halmozott fel.

Azt sem tudtuk meg, hogy a tarifakiegyenlítésre felhalmozott pénzt milyen formában tartalékolja a társaság az államtitkár által megjelölt, szűkösebb időkre. Az MFGK válaszából ugyanis az derül ki, hogy nem spájzol ilyesmire. Ezt ugyan ilyen formában nem jelentette ki, viszont felsorolta a felelősségi körét, és abban nem szerepel, hogy szükség esetén be kellene segítenie a lakossági tarifákba. Az a dolga, hogy az egyetemes szolgáltatókat, a földgázkereskedőket és a földgáznagyfogyasztókat megbízható forrásból ellássa földgázzal.

Ez utóbbinak az érdekében úgy alakítja ki mindenkori beszerzési portfólióját, hogy azzal az ellátásbiztonság fenntartását és ügyfeleinek a hatékony ellátását szolgálja. Az MFGK emlékeztetett, hogy az egyetemes szolgáltatásban a számára a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által meghatározott tarifákat alkalmazza.

A MEKH-től azt kérdezte a Világgazdaság, kapott-e a hivatal olyan utasítást, hogy a világpiaci gázárak csökkenése ellenére se írjon elő olyan alacsonyabb árat az MFGK-nak, amelyet az a Főgázzal szemben érvényesít, illetve, hogy a MEKH saját hatáskörében már egyáltalán nem is vizsgálja-e a tarifaváltoztatás szükségességét, amióta bevezették a hatósági árakat.
A válasz alapján a MEKH nem kapott utasítást, és magától nem is vizsgálja a tarifaváltoztatás szükségességét. Számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

Döntését pedig felügyeleti jogkörében megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet. Az egyetemes szolgáltatás árában figyelembe vett, hogy nem hazai termelésű gáz árának meghatározása az energiapolitikáért felelős miniszter árszabályozási rendeletében lévő árképlet alapján történik, ez figyelembe veszi a nyugat-európai regionális piac árait is. A végfelhasználói árak módosításáról, a hivatal javaslatának ismeretében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium dönt. Viszont a hivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy a földgázpiac szereplői maradéktalanul betartják-e a jogszabályban előírt kötelezettségeiket.

MEKH: inkább regionálisak a gázárak

A hivatal felhívta lapunk figyelmét, hogy a földgáz nem annyira globalizált termék, mint például a kőolaj, ezért 2008–2009 óta inkább regionális, mint világpiaci árakról lehet beszélni. A legtöbb hazai lakossági fogyasztó és kkv az egyetemes szolgáltatás keretében vesz gázt, amelynek termékárát három fő tényező befolyásolja: a hatósági áras hazai termelésű földgáz, a tárolóból értékesített földgáz, valamint a nem tárolóból származó importgáz áraiból. Fontos tényező a devizaárfolyam is, mert a földgáz a világpiacon dollárban és euróban cserél gazdát, az egyetemes szolgáltatásban pedig forintban kel el.