Lehet, hogy 2019-ben be kell zárni a Magyar Tudományos Akadémia kutatóreaktorát, mert az intézménynek nincs pénze új fűtőelemekre. Az eladó, az orosz Tvel tizenöt év alatt több mint a hússzorosára emelte termékének árát, ami így már megközelíti a világpiaci szintet. A 222 fűtőelem egy múlt évi árajánlat alapján 3,7 milliárd forintba kerülne, minderről Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának főigazgatójának tájékoztatta a Világgazdaságot.
A Tveltől vásárol a BME oktatóreaktora is, de még nincs bajban. „A mi létesítményünk századakkora teljesítményű, mint az MTA-é, és nem is működtetjük folyamatosan, így a fűtőelemei is lassabban használódnak. Még tíz évig jók” – magyarázta a Világgazdaságnak Czifrus Szabolcs, az egyetem Nukleáris Technikai Intézetének megbízott igazgatója.
A két intézmény a közelmúltban összeállított egy tanulmányt a két létesítmény további működtetésének nemzetgazdasági előnyeiről. Dolgozatukat el kívánják juttatni az ország döntéshozóihoz, a kormány segítségében bízva. Mivel az új fűtőelemek beszerzése nagyjából egy évig tart, az MTA kutatóreaktorának megnyugtató lenne egy idei, de jó lenne még egy jövő év végi döntés is a megsegítéséről. Új fűtőelem nélkül marad a létesítmény leállítása. Pedig fiatal reaktorról van szó: 25 éve a „betonig” lebontották, majd újraépítették, a működési engedélye 2023-ig szól. Leszerelése a fűtőelemek elszállítása nélkül 1,2 milliárd forintba kerülne. A fűtőelemek elszállítása további mintegy 6 milliárdot, esetleg többet vinne el. A reaktor hiányát a főigazgató szerint megsínylenék a hazai nukleáris kutatások, de a területhez tartozó biztonsági és szakmai kultúra fenntartása is.
Ráadásul az igaz cél az üzemidő 2023 utáni meghosszabbítása lenne. Ennek műszaki akadálya nincs, de az anyagi fedezete kétséges.
A BME oktatóreaktoránál viszont a hosszabbításon dolgoznak, mert ennek a működési engedélye 2017 nyarán lejár. 2009 és 2015 között ezért már megfiatalították sok berendezését, a munka nagyja – valamint épületgépészeti és villamos rendszerének korszerűsítése – az idén történik.
Az ehhez szükséges több százmillió forint három helyről jön: a BME-től, a Paksi Atomerőműtől és pályázati forrásból. A működési engedély tíz évvel történő megtoldását kimondó engedély megszerzésével egyidejűleg meg kell újítani az oktatórektor (rendszeresen frissítendő) bontási tervét is. Ez nagyjából 600 millió forintos költség a kiégett fűtőelemek elszállítása nélkül.
A RHK feladata a takarítás
A leállított reaktorok bontása az RHK Kft. dolga, de előtte még három évig a telephelyen kell pihentetni az elszállításra váró kiégett fűtőelemeket. A hulladék szortírozva és csomagolva kerül a végleges lerakókba. A telephelyet csak akkor célszerű felszabadítani a hatósági felügyelet alól, ha ott nem létesül újabb nukleáris létesítmény. Ha létesül – az MTA kutatóközpontban jelenleg ezt feltételezik –, akkor a barnamezős leszerelést kell választani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.