Oroszország előnyben: Közelebb a starthoz az Északi Áramlat

Az Északi Áramlat konzorcium bejelentette, hogy lezárultak a hegesztési munkák a tenger alatti vezetékpáros második csövénél is. Ez azt jelenti, hogy a vezeték is hozzácsatlakoztatható a szárazföldi szakaszhoz, gyakorlatilag pedig az oroszországi gázvezeték rendszerhez a Portovaja-öbölben, Vyborg közelében.

Napokon belül megkezdik a cső feltöltését a műszaki, azaz a szállításhoz szükséges nyomást fenntartó gázzal. Ez már az utolsó lépés lesz az üzembe helyezés előtt. A vezetéken az év utolsó negyedében már meg is indulhat az európai gázszállítás a konzorcium bejelentése szerint.

Az Északi Áramlat az orosz gáz új európai exportútvonala. Oroszországból a szárazföldön érkező vezeték az említett Vyborg közelében ereszkedik a Balti-tenger mélyére, majd 1224 kilométeres útja megtétele után a németországi Greifswaldnál éri el a németországi hálózatot. A beruházásra létrejött Nord Stream AG 51 százalékos tulajdonosa az orosz Gazprom, a német Wintershall Holdingnak és a szintén német E.On Ruhrgasnak 15,5-15,5 százaléka van, míg a hollandiai Gasunie-nek és a franciaországi GdF Sueznek 9-9 százaléka.

A csőpáros első vezetékén 2011 novemberében indult meg a kereskedelmi szállítás. Ez év áprilisában határidő előtt végeztek a fenti, második vezeték lefektetésével, most pedig már a munkák legvégénél tartanak. A két vezeték együttes, maximális kapacitása évi 55 milliárd köbméter lesz.

Németország mellett Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország, Dánia és más országok a megcélzott piacai. Jelentőségét az adja, hogy előrejelzések szerint a következő évtizedben az európai gázigény közel évi 200 milliárd köbméterrel, vagyis mintegy 50 százalékkal nő. E többlet negyedének kielégítése az Északi Áramlaton keresztül történhet, Oroszországból származó gázzal. 2000-ben éppen ezért ismerte el az Európai Unió a beruházást a Transz-európai Hálózat (TEN) egyik elemének, döntését 2006-ban megerősítette.

Feszültségek a Déli Áramlat körül, akadozik a Nabucco

Az elmúlt héten az a kacsa borzolta fel az energetika nyár végi állóvizét, miszerint a Déli Áramlat gázvezeték horvát irányban kerülné el hazánkat. Bár a Gazprom kivételével mindenki cáfolni igyekezett a hírt, mégis érdekes fordulatot jelent az elmúlt hónapokban talán túlságosan is hosszúra nyúlt csend után.

Amennyire derűs volt a tavasz a Gazpromnak a Nabucco-projekt végelgyengülése láttán, úgy lett borús a nyár a Nabucco-West révbe érése után. Mivel a „kicsi” Nabucco gyorsabban és olcsóbban építhető meg az utolsókat rúgó nagytestvérénél, az eddig kényelmesen haladó Déli Áramlat projektnek lendületet kell adni – akár skandalumok révén is - írja a Világgazdaságban ma megjelent elemzésében Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Ám nem csak Oroszországnak sietős, a brüsszeli döntéshozók is jobban teszik, ha komolyan veszik a harmadik energiacsomagban foglalt gázdiverzifikációs terveket, amennyiben nem szeretnén(e)k cseberből vederbe kerülni. A tét Magyarország számára is nagy. Példának okáért itt a TAP projekt (Trans Adriatic Pipeline), mely bár a Kaszpi-térségből és Albánián keresztül szállítana gázt az olasz piacra, illetve onnan Nyugat-Európába, a jövőben akár orosz gázzal is fel lehetne tölteni egy „mini” Déli-Áramlat révén.