Ösztönöznék a lakásfelújításokat
Volna megoldás a történelmi mélypontra zuhant hazai építőipar fellendítésére – állítja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint más európai országokban a világválság ellenére sem szenvedett el a magasépítési iparág a miénkhez hasonló veszteségeket, s ebben jelentős szerepet játszik, hogy ott jóval nagyobb arányban folynak a lakás- és épületfelújítások, mint Magyarországon.
Nálunk az ipari és kereskedelmi épületekkel összefüggő munkáknak mindössze öt százalékát teszik ki a rekonstrukciók. A lakások esetében ennél ugyan jóval nagyobb a felújítási arány, de ez is jelentősen csökkent az előző évekhez képest. Emiatt alig számíthatnak megrendelésekre a korszerűsítési munkákra szakosodott vállalkozások.
Az elmaradó felújítások más gondokat is felvetnek, hiszen az elavult technológiával készült házak „falják” az energiát, a rosszul szigetelt falakon, hézagosan záró ablakokon, ajtókon át sokan az utcát fűtik, miközben egyre nőnek energiaköltségeik. Éppen ezért az ügyvezető igazgató nem tartja szerencsésnek, hogy ötszázalékosra csökken a távhő áfája. Igaz ugyan, hogy így akár több tízezer forinttal is csökkenhet évente egy-egy lakás fűtési díja, ugyanakkor konzerválódik az elavult konstrukció, marad a pazarló felhasználás – érvel Aszódy Tamás. Véleménye szerint így a meglévő, energiatakarékosságra ösztönző pályázati rendszerek is veszítenek a hatékonyságukból. A szakember úgy véli, mivel az energiakérdés egyre inkább központi szerepet kap az egész világon, a díj mérséklése helyett a házak energiahatékony átalakítását kellene jobban motiválni.
A németországi Knauf Insulation épületek külső és belső szigeteléséhez gyárt különféle anyagokat. A vállalat jelenleg ötven országban van jelen, harminc gyárában körülbelül ötezer alkalmazottat foglalkoztat, éves forgalma eléri az egymilliárd eurót. Ma a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő szigetelésgyártója. A cég 2005-ben alapított Magyarországon közvetlen képviseletet: a Knauf Insulation Kft. a kőzet- és üveggyapotot Szlovákiából, illetve Csehországból importálja (ott vannak a cég regionális gyártóbázisai), a fagyapotot a zalaegerszegi telephelyen gyártják.
A kft. vezetője szerint az évekig növekvő értékesítés az idén megtorpant Magyarországon, ugyanakkor a régió más orszá-
gaiban, így például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a válság ellenére alig győzik az igények kielégítését. Ez jelzi, hogy ott már felismerték az épületfelújítások jelentőségét. Üveggyapotból körülbelül a tavalyi eladási mennyiség elérésére számít a cégvezető, aki szerint ez is csak az új fejlesztésű Ecose anyag bevezetésének köszönhető. A kőzetgyapot értékesítése azonban egyértelműen csökkenő piacot jelez: az elmaradt, illetve drasztikusan visszaesett ipari-kereskedelmi beruházások miatt 35-40 százalékos is lehet a mínusz. Pedig egy-egy átgondolt rekonstrukcióval – ahol a hőszigetelés mellett a kapcsolódó gépészeti berendezéseket is korszerűsítik – a fele fűtőanyagot meg lehet spórolni – állítja Aszódy Tamás, aki szerint a komplett beruházás nyolc év alatt megtérül.
Környezetvédő technológia
A Knauf Insulation ezen a nyáron kezdte bevezetni az új – általa kidolgozott és szabadalmaztatott –, úgynevezett Ecose technológiát, amelynek révén jelentősen csökken a gyártás közben felhasznált energia.A kőolajalapú kötőanyag helyett ugyanis természetes, növényi anyagokból álló terméket kísérleteztek ki, amelynek előállításához 70 százalékkal kevesebb energia szükséges.
Elsőként az üveggyapotgyárakat állították át az új technológiára – ezek ma már kizárólag ezt alkalmazzák –, a későbbiekben majd a többi szigetelőanyagot is ezzel a megoldással gyártják.
A kőolajalapú kötőanyag helyett ugyanis természetes, növényi anyagokból álló terméket kísérleteztek ki, amelynek előállításához 70 százalékkal kevesebb energia szükséges.
Elsőként az üveggyapotgyárakat állították át az új technológiára – ezek ma már kizárólag ezt alkalmazzák –, a későbbiekben majd a többi szigetelőanyagot is ezzel a megoldással gyártják. A falon át illan az energia A világon megtermelt energia 28 százalékát az ipar használja fel, szűk egyharmadát pedig a közlekedés. A fennmaradó 40 százalékot az épületek „fogyasztják el”.
A Knauf adatai szerint a kellő szigetelés hiánya miatt a kelet-közép-európai régió épületei egynegyedével több energiát igényelnek négyzetméterenként, mint az uniós átlag. Egy átlagos magyar háztartás a felhasznált energia közel háromnegyedét fordítja fűtésre. Mindezt persze az energiaszámla is jól mutatja. Emellett a környezet szén-dioxid-terhelése szintén magasabb, mint másutt.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.