Román gázkapcsolat

Tegnap átadták a magyarországi és a romániai gázhálózatot öszszekötő, 109 kilométer hosszú Szeged–Arad gázvezetéket. A beruházás magyarországi szakasza 33,3 millió euróba, azaz 9 milliárd forintba került. A térségi, ezenfelül az uniós gázbiztonságot is szolgáló projektet az EU 17 millió euróval támogatta. „Egész Közép-Európa várta ezt az eseményt” – mondta a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az átadóünnepségen. Hernádi Zsolt emlékeztetett, hogy 15 év óta ez az első olyan összeköttetés a magyar gázrendszer és valamely szomszédos ország gázrendszere között, amely elősegíti Magyarország gázimportjának diverzifikálását. (Az Ausztria felőli importot lehetővé tévő HAG vezetéket 1995-ben adták át.) A Szeged–Arad vezetéket várhatóan még az idén követi a horvátországi összeköttetés átadása, és folyik a szlovéniai interkonnektor előkészítése is.

A Szeged–Arad vezeték induló napi kapacitása 8 millió köbméter, ez szükség esetén napi 12 millió köbméterre emelhető. (Ez éves szinten 3 milliárd, illetve 4,5 milliárd köbméteres kapacitást jelent.) „A kapacitások mintegy felét már lekötötte öt olyan kereskedő, amely Romániába kíván exportálni” – mondta lapunknak Zsuga János, a hazai gázrendszerért felelős FGSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök a beruházás, valamint a román–magyar együttműködés politikai és stratégiai súlyáról szólt, hangsúlyozva, hogy mindez uniós érdek is. Hasonlóan vélekedett Emil Boc román miniszterelnök is. „Románia számára elsőrendű fontosságú a szomszédos országokkal való gázvezetéki összeköttetések megteremtése. Ennek kapcsán beszélt a térségben épülő gázháló, a Nabucco gázvezetékprojekt és az AGRI fontosságáról is, s üdvözölte, hogy Magyarország csatlakozna az AGRI-hoz is, amelynél a fő feladat most a finanszírozás megszervezése.

Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos emlékeztetett, hogy az EU-ban 8 hónapja 2,3 milliárd eurót különítettek el a mostanihoz hasonló projektek támogatására, s hogy a megvalósítás során ezekbe a vállalkozásokba 22 milliárd eurónyi magántőkét sikerült bevonni. Novemberben terjesztik elő az EU következő két évtizedre vonatkozó energiainfrastruktúra-csomagját.

A fenti mellett az FGSZ több nagynyomású interkonnektor létesítésén is dolgozik. Új, ukrajnai vezetékét a múlt évben adta át, ennek révén a meglévő duplájára nőtt az Ukrajna felőli importlehetőségünk. Az említett horvátországi közel 300 kilométeres lesz, a Városföld és Slobodnica közötti cső üzembe helyezése 2011 első negyedére várható. A beruházásban a horvátországi Plinacro az FGSZ partnere. A projekt során két nemzetközi mérőállomást is kell telepíteni. A Krk szigeti cseppfolyósgáz-kikötő megépülte után a magyar–horvát vezetéken importálni is lehet majd gázt Horvátország felől. „A magyar–szlovén gázvezetéki kapcsolat megvalósíthatósági tanulmánya az év végére készülhet el, a szlovákiaira kiírt, de a kis érdeklődés miatt érvénytelenített tendert viszont hamarosan megismételjük” – válaszolt lapunknak Zsuga János. Ha a második kapacitáslekötési pályázat sem hozza a várt eredményt, akkor az FGSZ kérni fogja a Magyar Energia Hivatalt, hogy olyan konstrukcióban épülhessen meg a beruházás, hogy annak költségei megjelenhessenek a gázárakban. A projektet az

Európai Unió 30 millió euróval támogatná. A gázszállításnak az eredeti tervek szerint 2013 elején kellene megindulnia a 115 kilométer hosszú, kétirányú szállításra is alkalmas, évi ötmilliárd köbméter kapacitású vezetéken. A cső magyarországi szakasza 94, a szlovákiai 21 kilométer lenne.