"Senki sem vádolhatja sandasággal a Molt"

Bojan Milković, az INA horvát olajtársaság vezérigazgatója tavaly december 2-án éppen Jadranka Kosor horvát kormányfő kíséretében tárgyalt Egyiptomban, amikor cégének 47 százalékos magyar tulajdonosa, a Mol vételi ajánlatot tett a közkézhányadon lévő részvényekre, hogy többségre tegyen szert. A Figyelő horvát forrásai szerint Milkovićnak halvány fogalma sem volt az aktuális záróárat 60 százalékkal meghaladó ajánlatról, amikor arra a kormányfő Egyiptomban rákérdezett.

A Molnak természetesen semmiféle bejelentési kötelezettsége nincs – még a vezérigazgató felé sem –, ha részesedést kíván növelni leányvállalatában, a magyar olajtársaság vételi ajánlatát követően azonban mégis felforrósodott a levegő az INA körül. A horvát magánnyugdíjpénztárak mellett ugyanis egy harmadik szereplő elkezdte ciprusi offshore cégeken keresztül felvásárolni a két évig alvónak számító papírokat, mire a horvát pénzügyi felügyelet, a HANFA felfüggesztette azok tőzsdei kereskedését.

Néhány hónap viszonylagos nyugalom után március végén aztán ismét felpörögtek az események: Milkovićot korrupciós vádakkal őrizetbe vették (még az INA-vezéri posztra való kinevezése előtt történtek miatt), a vállalat részvényeinek kereskedését két hétre felfüggesztették, s ügyészségi nyomozást indítottak. Horvát lapok ugyanis hozzájutottak a HANFA jelentéséhez, amely a Molt vádolja azzal, hogy ciprusi cégeken keresztül vásárolt, megtévesztve ezzel a piaci szereplőket.

A horvát hatóságok, illetve a magyar cég vezetői teljesen ellentétesen értelmezik a fejleményeket. A HANFA úgy viselkedik, mintha a Mol nem növelhetné részesedését az INA-ban, különösen ha rejtőzködve teszi. Mégsem teljesen világos, mi a felügyelet vizsgálatának alapja, hiszen a részesedés növelése nem szabálytalan, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja. A Mol azonnal határozottan visszautasított minden piacbefolyásolásra vonatkozó gyanúsítást.

Jadranka Kosor miniszterelnök politikai játszmát is folytat. Hadjáratot indított az INA eladásában annak idején kulcsszerepet kapott figurák, az akkori miniszterelnök Ivo Sanader és helyettese, Damir Polančec ellen, akik már letartóztatásban vannak. Továbbra sem egyértelmű azonban, hogy Kosor elsősorban a politikai ellenfeleire vagy a Molra „lő”. A Figyelő által megkérdezett – név nélkül nyilatkozó – horvát újságírók és a helyi belpolitikát jól ismerők szerint valószínű, hogy a Kosor-kormány a Mollal kapcsolatban improvizál, határozott stratégia nélkül cselekszik, és inkább csak retorikájában Mol-ellenes.

„Vihar egy pohár vízben, hiszen, a Mol már kétszer is tett nyilvános ajánlatot INA-részvényekre, így sandasággal senki nem vádolhatja” – kommentálja az eseményeket Somlyai Dóra. Mert ha sikerülne is hipp-hopp összehozni a Mol terjeszkedését gátló törvényt, az INA menedzsmentjogai – a korábbi megállapodás alapján – akkor is a magyar vállalatnál maradnának. „Nekünk a többségi tulajdon megszerzése egyáltalán nem elsődleges célunk, hiszen az irányítás felelőssége jelenleg is a miénk” – teszi hozzá a kommunikációs igazgató.

Azzal pedig valószínűleg nem számolnak a magyar olajcégnél, hogy a választások után egy új kabinet a menedzsmentjogokat is elvenné tőlük. a Figyelő által megkérdezett jogi szakértők szerint a menedzsmentjogok egyoldalú megváltoztatása nemzetközi jogot sértene, és az eddig az INA-ra költött mintegy 20 milliárd kunát (800 milliárd forintot) peres úton követelhetné vissza a magyar olajtársaság. De ez senkinek sem érdeke.