Szorosabbak az azeri szálak

Erősödhetnek Azerbajdzsán és Magyarország gazdasági kapcsolatai a napokban megnyitott bakui magyar nagykövetség munkájának eredményeként. „Azerbajdzsán fizetőképes, gazdasági növekedése két számjegyű. Iparának műszaki fejlettsége jó lehetőséget kínál a hazai cégeknek, hogy beszálljanak az ottani projektekbe” – mondta a Világgazdaságnak Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. A Kaszpi-tenger melletti ország külső segítséget vár szénhidrogén-termelése környezeti kárainak elhárításában, víz- és egyéb infrastruktúrái, valamint megújulóenergia-iparának fejlesztésében és klímapolitikájában is.

E kérdések Olajos Péter minapi bakui látogatása során is terítékre kerültek. Tárgyalópartnerei – például Gulmammad Javadov azeri ipari és energetikai miniszterelnök-helyettes – kedvezően fogadták azt az ajánlatot, amely szerint Magyarország segítene az azeri megújuló energiára, valamint energiatakarékosságra vonatkozó cselekvési terv elkészítésében.

Az azeri–magyar gazdasági kapcsolatok alacsony szintről, 80 millió dolláros tavalyi áruforgalomról indítanak. A szovjet utódállam továbbra is nyitott a korábbi évtizedekben megszokott magyar exporttermékek – konzerv, gyógyszer, szalámi, mezőgazdasági cikkek – fogadására. Ezekről, illetve egyéb lehetőségekről a helyettes államtitkárral kiutazott 17 magyar üzletember ötven helyi társaság képviselőjével tárgyalt. Az olaj és a gáz nem került terítékre.

Olajos Péter az általa felkeresett közép-ázsiai országokat, sőt Kínát sem tartja távolinak a Magyarországgal való megújulóipari együttműködés erősítésére. A kínaiak már most is kéthetente mérik fel az itteni beruházási lehetőségeket, például nemrég a LED-technológia, az elektromos autó és a szélerőművek piacán. A folyó kínai ötéves terv hét területén belül ötnél a zöldszempontokat helyezték előtérbe. Összesen mintegy negyvenezer vízerőművük van, beleértve a „kicsiket”, azaz a 10-20 megawattosakat is. Kína a világ legnagyobb napelem-előállítója, szélparkjának beépített kapacitása pedig nagyobb, mint az összes többi szélerőmű kapacitása.

Kérdésünkre a politikus elismerte: a kínai megújulótechnológia magyarországi megjelenése a hazai lehetséges gyártók és szolgáltatók rovására történne. „Csakhogy ezen a téren hiányos a hazai szakemberképzés – magyarázta. – Így nincs megfelelő számú energetikus, sőt, még a napelemek háztetőre történő felszerelésére képesített vízvezeték-szerelőből is alig van. Mutatóban rendelkezünk olyan, oktatásra is alkalmas üzemmel, mint például a Sanyo dorogi gyára.” n B. Horváth Lilla