Trendet fordít a márgagáz

A nem hagyományos gázmezők feltárása az egész világon előretörőben van: a kilencvenes években Észak-Amerikában, a kétezres évek közepétől Európában, legújabban pedig Észak-Afrikában bukkantak olyan márgagázlelőhelyekre, amelyek komolyan javíthatják földünk energiaellátását, hovatovább átrajzolhatják a világ energetikai erőviszonyait – állapítja meg a Moscow Times orosz napilap. Hosszú távon a Mol is növekedése egyik lehetséges alapjaként tartja számon az öt hazai márgagázlelőhelyet annak ellenére, hogy nemrég felhagyott a sovány eredményt hozó makói kutatással. A minap arról tájékoztatta befektetőit, hogy folyamatban van a mintegy 3500 négyzetkilométeren elterülő nem hagyományos gázlelőhelyeinek felmérése. A 2-4 éves feltárási program és a készletbecslések eredménye alapján dönthető majd el, hogy végül mekkora összeget célszerű a területekre fordítani – derül ki prezentációjából.

Persze a makói lelőhelyen sem áll meg a munka. A Mol és az Exxon kiszállása után – mint beszámoltunk – a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. egyedül folytatja a szükséges technológia kifejlesztését. Szabó György, a TXM ügyvezető igazgatója nemrég arról tájékoztatta lapunkat, hogy a projekt most zajló, második szakaszában a tudományos vizsgálatok költségét szakértők 5-10 millió dollárra teszik, a monitorozást 50 millióra, az új kutak nyitása pedig akár a több száz millió dollárt is elérheti. Az előbbi költségeit a TXM egymaga is képes állni, az utóbbiakhoz azonban mindenképpen szükségük lenne befektetőkre. Például a norvég Statoil és az angol–holland Shell is figyelemmel kíséri a makói kutatásokat.
Az energiahordozók drágulása világviszonylatban először Pennsylvaniában tette gazdaságossá a hagyományos lelőhelyekénél tömörebb hordozórétegből történő gázkinyerést. A kutatófúrások drágaságát utóbb bőségesen ellensúlyozta a feltárt gázmezők nagysága: a pennsylvaniai Marcellus formáció egymaga nagyobb kiterjedésű, mint Görögország, az Amerikában másodikként feltárt texas–louisianai haynesville-i hátság gázából pedig
12 évig lehetne kielégíteni az USA teljes energiaszükségletét a Financial Times szerint. Amerikában és Kanadában sorra veszik művelés alá a gázt rejtő márga-, illetve homokkőrétegeket, Európában egyelőre kutatófázisban vannak a projektek, állítólag a fúrókapacitások szűkössége miatt. A legalaposabban feltárt kelet-lengyelországi lelőhelyet szakértők 3000 milliárd köbméteresre teszik, ebből a helyi szükségleteket akár 200 évig lehetne fedezni – írja a Moscow Times. A feltárt kapacitások komolyan aggasztják az orosz energiapolitikusokat, mert így a Gazprom aligha lesz képes a mostani egynegyedről egyharmados arányúra növelni az orosz gáz részesedését az európai fogyasztásban. Az amerikai nem hagyományos gáztermelés miatt már így sem érdemes megépíteni a vlagyivosztoki gázcseppfolyósítót.
A brit lap szerint az olyan nem hagyományos európai szárazföldi lelőhelyek, mint amilyen a makói is, csak azt követően kerültek a nagy olajmultik érdeklődési körébe, miután az első nagy, nem hagyományos (márgagázos) amerikai mezőket kisebb olajtársaságoknak sikerült termőre fordítaniuk. VG

Amerikában húsz-harminc paraméterrel mérik

a gázt tartalmazó márgarétegben végbement mikrorepedéseket, Európában ehhez képest legfeljebb egy-kettőre, leginkább hőmérsékletiekre volt eddig mód – utal rá Szabó György, milyen „adatbőség” állhatott az Exxon rendelkezésére az elutasító döntéshez.

Amerikában húsz-harminc paraméterrel mérik

a gázt tartalmazó márgarétegben végbement mikrorepedéseket, Európában ehhez képest legfeljebb egy-kettőre, leginkább hőmérsékletiekre volt eddig mód – utal rá Szabó György, milyen „adatbőség” állhatott az Exxon rendelkezésére az elutasító döntéshez. -->