Úgy megy az E.On, hogy marad

Az egyetemes földgázszolgáltatás közel egyötöde (18 százaléka) cserél hamarosan gazdát amiatt, hogy az E.On kihasználta az állam által tálcán kínált lehetőséget: úgy vonulhat ki a számára évek óta veszteséges szegmensből, hogy a kivonulás jogszabályi hátterét az egyetemes szolgáltatók számára a korábbinál is jobban megágyazták. Ma már nem áll fenn a veszély, hogy az engedélyét visszaadó szolgáltató helyét gyorsan, esetleg nem teljesen felkészült piaci szereplőkkel kell elláttatni. Igaz, e törvénymódosításra nem a visszavonulni kívánó szolgáltatók megsegítéseként, hanem azért került sor, hogy az arra kijelölt állami szolgáltató zökkenő mentesebben vehesse át az új ügyfeleit.

Az E.Onnak az utóbbi években egyetlen olyan „enyhe” éve volt, amikor az egyetemes gázszolgáltatása megúszta egymilliárd forintos mínusszal, máskor rendre évi 7-8-10 milliárd forint vesztesége keletkezett. A csoportot összefogó E.On Hungária Zrt. adózás előtt eredménye 2013-ban 21,3 milliárd forint veszteségre romlott az előző évi 3,7 milliárdos veszteségről.

Az E.On nem válik meg a lakossági gázfelhasználókat ellátó E.On Energiaszolgáltató Kft-től, csupán annak érintett ügyfeleit kívánja átadni a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által a jelentkezők közül kijelölendő szolgáltatónak. A kft-t továbbra is maga működteti: e cég látja el az E.On 2,4 millió egyetemes szolgáltatásbeli áramvásárlóját, vagyis az adott piac 46 százalékát. Így továbbra is szüksége van a meglévő ügyfélszolgálati irodáira és azok dolgozóira is. A Világgazdaság információi szerint csoportos elbocsátásra semmiképpen nem lesz szükség, az viszont megeshet, hogy éppen tőle próbál majd munkatársakat átvenni az átadott ügyfeleit majd kiszolgáló társaság. A vállalat néhány nappal a hivatalos bejelentés előtt tájékoztatta dolgozóit a várható változásról, amelyre indoklása szerint a csoportszintű stratégiai megvalósítása miatt van szükség. (Az anyavállalat korábban bejelentette, hogy két vállalatra bomlik: az egyik a hagyományos tevékenységet viszi tovább, a másik a megújulókra összpontosít. Az utóbbi neve az elmúlt hónapok kommunikációjában csak New Company volt, a végleges elnevezést várhatóan ma közlik.)

Az E.On magyarországi portfóliója a fenti ügyfélátadás után is nagy marad: az áramtermelés területén a gönyűi, a debreceni és egy virtuális erőműből áll, az elosztás piacán három áram- és egy gázvezetéki társaságból, az egyetemes szolgáltatásban a lakossági áramvásárlókból, a versenypiacon pedig áram- és gázhasználó ügyfelekből. Utóbbiak épp most vesznek részt a következő idényre szóló beszerzési tendereken. Igaz, hogy a gönyűi erőmű kihasználtsága 2014 közepéig meglehetősen alacsony volt, de az éves átlag már 18,5 százalékra nőtt, a mutató idei értéke pedig tovább javult a cég korábbi közlése szerint.

Az átadandó ügyfelek átvételét a szabályozás több érdeklődő számára is lehetővé teszi, de egyedül az állami Főgáz várja országos lefedettségű hálózattal a csatlakozni kívánókat. A Főgáz nemrég a meglévő 800 ezer lakossági ügyfelével indult el állami országos közműcégként, portfóliója hamarosan a GdF Sueztől átveendő, újabb 800 ezer háztartással bővülhet. (A francia anyacég GdF Suez április 24-től Engie néven működik.) A MEKH közlése szerint a GdF először március 18-án kérte az egyetemes gázszolgáltatói engedélye visszaadását, kérelmét április 22-én visszavonta, majd újból benyújtotta.

A Főgáz az E.Ontól további 609 ezer ügyfelet kaphat. Ekkor már csak a szegmens legnagyobb szereplője, a Tigáz által ellátott 1,2 millió háztartás lesz az eredeti szolgáltatójánál, valamint az ózdi OERG és a dunaújvárosi ISD Power együtt mintegy 300 ezer ügyfele.

A Főgáz alapvetően úgy válik országos – és talán kizárólagos – egyetemes gázszolgáltatóvá, hogy nem kell árversenyben legyőznie a vetélytársait. Szabályozott tarifák mellett nem is tehetné, erről az ENKSZ vezérigazgatója nyilatkozott a Magyar Hírlapnak (a szabályozott tarifa csak felső határ, annak bármely szolgáltató alámehet). Az alkalmazott tarifák akár módosulhatnak is annak alapján, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég arról közölte, hogy a „rezsicsökkentést meg kell védeni a az Európai Bizottság támadásától, mert azt a brüsszeli testület szerint az uniós joggal ellentétesnek minősíti”. Ha a magyar kormány alulmarad a Brüsszellel folyó vitában, lehet, hogy módosítani kell a tarifaképzést.

Túl nagy az egyetemes kör

Azt viszont Brüsszel vélhetőleg nem kifogásolná, ha kikerülnének az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köréből azokat a lakossági felhasználók – például jövedelmi kategóriától függően –, akik az átlagnál jelentősen nagyobb házak, vagy medencék, garázsok és más helyiségek fűtésére használják a „rezsicsökkentett” gázt. E lehetőséget a hazai illetékesek rendre azzal utasítják vissza, hogy nem számottevő ez a fajta többletfogyasztás. Néha hozzáteszik, hogy vizsgálják a lehetőséget.