Újabb csapás a napelemeknek - Kórházak, önkormányzatok a vesztesek

Hatvanegy pályázó összesen 9 milliárd forintot nyert még tavaly ősszel a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) költségvetési intézményeknek kiírt napelem pályázatán. Döntően kórházak kaptak jellemzően 100 és 200 millió forint közötti támogatást, de például a bajai, a gyulai a gyöngyösi, vagy a tatabányai kórház mellett a nyert még a szegedi fegyház és börtön, a Baranya Megyei Kormányhivatal, a Szent István Egyetem, a Nógrád megyei Rendőr-kapitányság vagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem is.

Ezek az intézmények most éppúgy gondban vannak, mint az a több mint 480 önkormányzat, amelyek között 16 milliárd forintot osztottak szét egy másik KEOP-pályázaton. Ennek a két pályázatnak ugyanis tavaly december 29-én megjelent határozatában a kormány úgy módosította az egyik fontos kitételét, hogy amiatt akár több tízmillió forinttal is csökken a beruházások támogatása. Az új rendelkezés konkrétan a fajlagos bekerülési költséget állapítja meg az eredeti kiírásban szereplő 700 ezer forint/kW helyett 500 ezer forint/kW-ban. Úgy tudjuk, emiatt már több kórháznak is jelezték, hogy 10–20 millió forinttal mérsékelik a pályázati támogatást. Az érintett intézmények a fenntartó Gyemszihez fordultak, pótlólagos forrást kérve a beruházásokra, ám egy lapunk birtokába került válaszlevél szerint erre nem számíthatnak. Ehelyett a Gyemszi azt javasolja, indítson új közbeszerzési eljárást az az intézmény, amelyik nem képes önerőből előteremteni az 500 ezer forint/kW feletti költségeket.

A Gyemszi szerint a kormányhatározatot egy tavaly év végi európai bizottsági audit tette indokolttá, amely megállapította, hogy a pályázati kiírásban szereplő fajlagos nettó költségszint jóval meghaladja a reális piaci árakat. (A Miniszterelnökségtől is kértünk indoklást, de az lapzártánkig nem érkezett meg.)

„A nettó 700 000 forint/kW beruházási költség valóban magasabb a nagyjából 500 ezer forint/kW körüli átlagos európai piaci árnál, jóllehet országonként eltérő, milyen pluszköltségekkel kell számolni – mondta érdeklődésünkre a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Magyarországon ilyen például a januártól a napelemekre és inverterekre kivetett termékdíj, valamint az országos tűzvédelmi szabályzat hatályba lépésétől, március 5-től kötelező tűzvédelmi kapcsolók – sorolta Kiss Ernő. Már ez a két tétel alaposan, egy főiskola vagy közepes kórház 50 kW-os kiserőműve esetében mintegy 3–4 millió forinttal megdrágítja a napelemes rendszereket kiépítését. A kivitelezők is igyekezni fognak, hogy ezek a beruházások sikeresek legyenek, de ekkora pluszterhet sok esetben nem tudnak vállalni – közölte Kiss Ernő. Mivel pedig egy ilyen helyzetre a megrendelők sem készültek fel, felbonthatók a vállalkozási szerződések. Így viszont számos beruházás eshet kútba – vélekedett.

Az MNNSZ elnöke szerint ez a lépés jól illeszkedik a kormány idejétmúlt energiatermelő politikájába, amely nem veszi figyelembe sem a nemzetközi tendenciákat, sem azt, hogy a napelemes rendszerek Magyarországon is népszerűek: számuk az utóbbi időben évente megháromszorozódott, hiszen már támogatás nélkül is megtérültek.

Mesterségesen leszorítva

A legutolsó teljes évi, 2013-as adat szerint a hálózatra táplált napelemes kapacitás Magyarországon elérte a 36 megawattot. A tavalyi beruházásokkal együtt ez 2014 végére az 50 megawattot is meghaladhatta. Számos 500 kilowattos kiserőmű épült, közintézményekre, üzemekre, társasházakra és családi házakra kerültek napelemek, nem kis mértékben a különféle pályázatoknak köszönhetően. Ezek azonban most elapadni látszanak, emellett a rezsicsökkentéssel mesterségesen csökkentett hagyományos villamosenergia-ár is kedvezőtlenül hat a szektorra: míg korábban 7-8 év alatt megtérült egy napelemes rendszer telepítése, ez most 10 évre tolódott ki. Ennek ellenére a szakemberek szerint még így is megéri, hiszen onnantól fogva nincs többé villanyszámla.