Tavaly uniós összevetésben Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújulók aránya. Az Eurostat által 3,2 százalékosra kalkulált mutató csak azért nem lett rosszabb, mert az összes hazai gázüzemű erőmű állt, csökkentve a fosszilis forrású termelés súlyát. Az idén azonban egyre gyakrabban indítják be ezeket a létesítményeket, tehát nőhet a fosszilis, és csökkenhet a zöldáram előállításának a súlya.
Az arányok persze – az országok adottságain túl – a megújuló alapú áramtermelés abszolút nagyságán is múlnak.
A 2016-os statisztikákat például mindenképpen javítja a Mátrai Erőmű tavaly év végén üzembe helyezett, 12 megawattos és az MVM Hungarowind most tavasztól működő, 10 megawattos naperőműve, az viszont rontja majd, hogy hamarosan biogázüzemek sora esik ki a támogatási rendszerből. Az áramtermelés belső arányait az ország energiaigényének alakulása is befolyásolja, de az is, hogy a szabályozás milyen áramtermelési módokat preferál. Ez utóbbi téren 2017-ben áttörés várható. A zöldtechnológiák tervezett támogatási rendszere (Metár) ugyanis új beruházásokat gerjeszthet, a vele párhuzamosan bevezetendő „barna prémium” pedig a piacon marasztalná a támogatás híján onnan kilépni kívánó zöldenergia-termelőket.
Vannak a fentinél érdemben jobb mutatóink is. A teljes, tehát a hőtermelést is figyelembe vevő zöldenergia-termelésünk például a 2003-tól számolt tíz év során nagyjából megduplázódott. 2013-ban 27 petajoule, 2014-ben pedig már 31,4 petajoule volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint. Igaz, komoly szépséghiba, hogy az utóbbi évek növekedésében nagy szerep jutott a fatüzelés terjedésének, ami nem a fenntarthatósági szempontok előretörésével, hanem a lakosság fizetőképességének romlásával magyarázható.
Még kedvezőbbek a számok, ha a zöldáram súlyát nem a termelésen, hanem a felhasználáson belül vizsgáljuk. Csökkenő felhasználáson belül értelemszerűen jobban nő annak az összetevőnek a súlya, amelynek a termelése egyébként nem, vagy alig bővül. E mutatónk értéke a MEKH adatai szerint 2014-ben 7,33 százalékos volt.
A számok már egyenesen szépek, ha a teljes megújulóenergia-termelést vetítjük az ország energiaigényére (tehát a hőtermelést is). E mutató értéke a 2004-es 4,8 százalékról tíz év alatt 10,3 százalékra nőtt. Az eredményre azonban megint árnyékot vetnek az előbbiek: a fatüzelés szerepe, a gázerőművek kényszerpihenőre küldése és az ország energiaigényének csökkenése. Viszont Brüsszel szerint éppen ez a mutató tükrözi a klímaváltozás fékezésével kapcsolatos vállalásunk teljesítését.
Lengyel fék a szélenergiának
A nap- és a szélenergia nem járul hozzá kellően az energiabiztonság növeléséhez, legalábbis egy új, lengyel törvény erre hivatkozva korlátozza az új szélerőművek telepítését. Főleg műszaki korlátok léptek életbe, de e korlátok mellett aligha indulhat új szélberuházás az intellinews.com szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.