Számos technika áll rendelkezésre a hazai megújulóalapú energiát termelők 2012. január 1-je utáni támogatására, amikortól kifut a jelenlegi rendszer. Az új szisztéma kidolgozásakor uniós előírásra nem támaszkodhat a hazai szabályozás – ilyen ugyanis nincs.
„Az EU tagállamai közül ma húszban működik tisztán kötelező átvételi (KÁT) rendszer. Hat ország zöldbizonyítvány-rendszerrel (is) rendelkezik, egy országban pedig adókedvezménynyel operálnak” – idézte az ING Bank friss megújulótámogatási elemzését a Világgazdaságnak Kilyénfalvi Béla, az ING Bank Magyarország ügyvezető igazgatója. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb: a 27 ország tulajdonképpen 27-féle szisztémát használ, mert a tiszta megoldások mellett azok kombinációit is alkalmazzák. „Abban viszont minden jól működő rendszer osztozik, hogy stabil, átlátható, kiszámítható, tükrözi a nemzeti sajátosságokat, valamint biztosítékot nyújt a szabályozási rendszer esetleges visszamenőleges változtatásaira” – hangsúlyozza az ING Bank Magyarország ügyvezető igazgatója.
Minden támogatási formának van előnye és hátránya is. Az úgynevezett fix átvételi árral kombinált kötelező átvétel például piactorzító lehet, míg a prémiumos KÁT-rendszerek jobban kikényszerítik a termelőkből a keresletorientált piaci magatartást. Igaz, utóbbiak magasabb piaci kockázatot eredményeznek a befektetői oldalon, ami megdrágítja, sőt el is lehetetlenítheti a projekteket.
Ez utóbbi problémával küzdenek a zöldbizonyítvány-rendszerek is, nem véletlen, hogy nemrég két, amúgy zöldbizonyítvány-rendszert alkalmazó ország (Nagy-Britannia és Olaszország) is kötelező átvételi rendszert vezetett be bizonyos (jellemzően a kisebb beépített kapacitású) termelőegységekre. „További tapasztalat e bizonyítványrendszerekkel kapcsolatban, hogy mivel a zöldenergia útja nem követhető nyomon, annak vásárlási kötelezettségével párhuzamosan egy zöldbizonyítvány-kereskedelmi rendszert is ki kell alakítani, amelyen keresztül a megújulóforrásokat felhasználó termelők értékesíthetik kiadott zöldbizonyítványaikat, ám ezek a platformok drágák és bonyolultak” – teszi hozzá Kilyénfalvi Béla.
Az európai tapasztalatok, illetve a hazai adottságok alapján az energiafinanszírozási szakember szerint fontolóra kellene venni egy a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer felülvizsgálat melletti továbbműködését. Fontos ugyanis látni, hogy a befektetők, illetve a hitelezők, így a bankok számára fontos, hogy a piaci kockázatok kezelhetők legyenek, ehhez pedig kiszámítható támogatási rendszerre van szükség. „Egy ilyen rendszer jelentősen javíthatja a projektek befektetői megítélését, bankképességét, ezáltal hozzájárulhat a megújulóalapú energiatermelés elterjedéséhez” – hangsúlyozza.
Külföldi példák
A KÁT egyik alaptípusa fix átvételi tarifás, a másik átvételi prémiumos. Utóbbinak többféle változatát alkalmazzák: Hollandiában „lebegő” rendszert vezettek be, ahol a fizetendő prémium a piaci ár függvényében változik, Spanyolországban az elérhető kompenzáció mértéke egy minimális és egy maximális érték között változhat, Dániában pedig a prémium mértéke aukciós eljárásban alakul ki, és a legalacsonyabb prémiumot ajánló befektető kapja meg a fejlesztés jogát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.