Indul a nemzeti hulladékholding

Április 1-jén megkezdi tényleges működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV). E napon lépnek hatályba a hulladéktörvény vonatkozó szabályai is. A szervezet elnök-vezérigazgatója Weingarten Balázs lesz, aki sajtóhírek szerint korábban hulladékkezelő beruházásokat is irányított. A rendszer átalakítása mindenben az előzetes ütemezés szerint zajlik, és a kormány hamarosan megtárgyalja a hulladéktörvényben rögzített következő jelentős feladatot, a készülő Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet is. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya tájékoztatta a Világgazdaságot. Lapunk a Magyar Nemzetben olvasható aggályok nyomán érdeklődött az előkészületekről a szaktárcánál. A lap cikkében a rendszer bevezetésének csúszását, valamint az ügyfélpanaszok kezelésének esetleges hiányát vetette fel, s azt, hogy a szemét súlya alapján fizetendő tarifa miatt ismét elszaporodnak az illegális lerakók. Késik az új rendszerhez szükséges szerződések megkötése is. Márpedig új, négyoldalú jogviszony jön létre, amelynek a lakos, az állam, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató az érintettjei.

Az NFM-től kapott válasz szerint azonban csak akkor kell ténylegesen új szerződéses jogviszonyt létesíteni, ha a települési önkormányzat úgy dönt, hogy kezelésbe adja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási eszközeit – telephelyeket, kukákat stb. – az NHKV-nak, vagy ha az NHKV valamelyik érdekelt féllel egy speciális feladatra külön megállapodást kíván kötni. Ugyanakkor – önrendelkezési joguknak megfelelően – ezentúl is maga választja ki a közszolgáltatóját. Az ügyfélszolgálatot a közszolgáltató és NHKV is biztosítja: az előbbi a szolgáltatással, az utóbbi a számlázással kapcsolatos panaszokban jár el.

A közszolgáltatási díjat ugyanis a NHKV számlázza és szedi majd be, illetve fizeti ki a közszolgáltatóknak. Ehhez sem kell külön szerződéskötés. A beszedett és az NHKV által a szolgáltatóknak kifizetett díj között viszont jelentős különbség lesz. A lakosság a közszolgáltatási díjat változatlanul a rezsicsökkentett tarifán fizeti, viszont a közszolgáltató valós, közvetlen költségei normatív alapon lesznek finanszírozva, a ténylegesen elvégzett feladatok után. A szolgáltatási díjat miniszteri rendelet szabja majd meg 2016 áprilisától.

A tömegalapú mérés csak hosszú távú cél. Bevezetése fokozatos lesz, és gazdasági ösztönzőkkel kell majd támogatni. A szaktárca a több ismert változat vizsgálatával keresi az ideális megoldást. Úgy látják, az illegális hulladéklerakás megfelelő nyomon követési, ellenőrzési rendszerek kialakításával, szankcionálással, hatékony megelőzéssel és a környezettudatos szemlélet elterjesztésével elkerülhető, háttérbe szorítható.

Mint az NFM emlékeztetett, a hulladékgazdálkodást elsősorban azért kell átalakítani, mert az az eddigi formájában nem alkalmas az uniós kötelezettségek teljesítésére, és nem motivál a hasznosításban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázására sem.

l Az állam szolgáltatási díjat fizet a helyi közszolgáltatónak: a díj egy normatív alapon meghatározott alapdíjból indul ki, amelyet kiegészítenek a jogszabályban rögzített korrekciós tételekkel.

l A közszolgáltató gyűjti a hulladékot a lakosoktól.

l A lakosok díjat fizetnek a közszolgáltatásért az államnak (NHKV), a díjfizetési kötelezettséget törvény rendeli el. Így az állam jogosult a hivatalos tarifát számlázni, beszedni, behajtani.

l Az állam szolgáltatási díjat fizet a helyi közszolgáltatónak: a díj egy normatív alapon meghatározott alapdíjból indul ki, amelyet kiegészítenek a jogszabályban rögzített korrekciós tételekkel.

l A közszolgáltató gyűjti a hulladékot a lakosoktól.

l A lakosok díjat fizetnek a közszolgáltatásért az államnak (NHKV), a díjfizetési kötelezettséget törvény rendeli el. Így az állam jogosult a hivatalos tarifát számlázni, beszedni, behajtani. -->