Csalódott elemzői vélemények és 10 havi mélypontra süllyedt részvényárfolyamok jellemezték a piacokat az új Nokia-vezér pénteki londoni bejelentése után. A Stephen Elop által a befektetői konferencián meghirdetett új stratégia a finn cég jövőjét volt munkaadójához, a Microsofthoz kötötte. A világ legnagyobb szoftvergyártójától tavaly szeptemberben a világ vezető mobilgyártójához igazolt cégvezér a mobilpiacot legjobban dinamizáló okostelefonok operációs rendszerei közül a jelenleg alig néhány százalékos részesedéssel rendelkező Windows Phone 7 mellett tette le a voksát. Ezzel kívánja felvenni a versenyt a piacból már eddig is jóval nagyobb szeletet kihasító Androiddal és az iphone-os operációs rendszerrel. Egy esetleges Nokia–Microsoft fúzió tervét viszont élből tagadta.
A bejelentést megelőző spekulációk ugyan feltételezték a microsoftos szövetséget, de a meghirdetettnél lazább kötelékkel. A Windows Phone lesz ugyanis a Nokia okostelefonjainak elsődleges mobilplatformja, amelynek a fejlesztésében ezentúl közösen vesznek részt. A Microsoft Bing keresőmotorját is beépítik a telefonokba, cserébe a Nokia Maps lesz a Microsoft térképeinek az alapja. A Nokia a jövőben a saját operációs rendszerét, a Symbiant az alsó kategóriás okostelefonokban használja, ezekből a következő években még legalább 160 milliót tervez piacra dobni. Az Intellel közös MeeGo pedig egy nyílt forráskódú operációs rendszer lesz, amellyel még az idén tervez piacra dobni készülékeket a Nokia – olvasható a közleményében.
„Az első gondolatom az volt, hogy eladom a Nokia-részvényeimet, mivel a cég egyszerűen feltett kézzel engedi át az utat a rivális duopóliumnak, a Google-nak és az Apple-nek” – vélekedett az egyik elemző. „A tűzzel harcolók legnagyobb ellenfele az idő, márpedig a stratégiai partnerség kivitelezése ebből igényel a legtöbbet, és ez megölheti a Nokiát” – reagált a bejelentésre egy másik elemző. (Utóbbi ezzel egyben emlékeztetni akart Elop napokkal korábbi metaforájára, amelyben a vezérigazgató a finn mobilgyártó helyzetét égő olajfúrótoronyhoz hasonlította.)
A most vázolt stratégia ugyanis a Nokia életében a következő két évet átmeneti időnek tekinti azon a mobilpiacon, amelyen éppen a legnyereségesebb okostelefon-szegmensben és főként a nagy versenytársak által generáltan erőteljes – tavaly több mint 70 százalékos – a növekedés.
A stratégia a vállalat mostani szervezeti felépítésében is tervez változtatásokat. A mobiltelefon-üzletág két részre oszlik: az okostelefonokra és a hagyományos mobiltelefonokra. Az utóbbi kategóriában a cégvezér elsősorban a fejlődő piacokon megszerezhető újabb felhasználóktól vár növekedést. A tömegtelefonok kategóriájában már régóta nem könnyű az élet, a feltörekvő ázsiai, főként kínai gyártók óriási versenyt támasztanak.
A néhány éve vegyes vállalatba szervezett hálózatiberendezés-gyártó profilnál, amely ma Nokia Siemens Networks néven önálló szervezeti egységként működik, jelentős költségésszerűsítést tervez. Ez utóbbi részleg adja ugyan a társaság bevételének nagyjából a felét, de a nyereségéhez nem nagyon járul hozzá. Itt is erőteljes távol-keleti verseny indult az utóbbi egy-két évben, jönnek a nagy kihívók, élen a Huaweijel és a ZTE-vel.
Azt az elemzők sem vitatták, hogy a változásokra nagy szükség volt a Nokiánál, mivel a cég egyre kevésbé tudta felvenni a harcot a riválisokkal. Egy év alatt közel két számjegynyi százalékponttal csökkent a társaság piaci részesedése mind az okos-, mind a hagyományos mobilkészülék-szegmensben. A döntés, hogy a harcot a jövőben a Microsofttal közösen kívánja megvívni, egyebek mellett a költséghatékonyságban segíthet. A Nokia ugyanis eddig a versenytársaknál jóval nagyobb összeget fordított egymaga fejlesztésre, mostantól ez megoszlik közte és az amerikai szoftveróriás között. Utóbbinak is jól jön a szövetség, hiszen egy erős gyártói kapacitással és világméretű értékesítő hálózattal rendelkező márka is a mobilszoftvere mögé állhat, az LG, a Samsung és a HTC mellett.
Magyarország szempontjából sem mindegy, hogy a Nokia milyen célokkal vág neki a jövőnek. Egyik meghatározó európai gyártóközpontja ugyanis nálunk alakult ki az elmúlt 10-11 évben.Mivel a fent ismertetett tervek az itteni tevékenységet nem érintik, Magyarországon nem várható elbocsátás az anyacégnél induló ésszerűsítések nyomán. A Nokia Magyarországon több mint 5 ezer főt foglalkoztató mobilvállalat a komáromi ipari parkban több részletben végrehajtott összesen 160 millió eurós beruházással 60 ezer négyzetméteres termelő- és logisztikai bázist épített ki, maga köré gyűjtve a beszállítóit is. Az itteni szerelősorokat már több mint 500 millió készülék – köztük számos okostelefon is – hagyta el. A Nokia nemcsak az egyik legnagyobb beruházó Magyarországon, de az exportban is ott van a hazaiak élbolyában.
Hogy mennyire válik be az új stratégia, az idő majd megmutatja, mindenesetre a fafeldolgozóként indult közel 150 éves finn cég már sok változást megélt, foglalkozott gumiabroncs-, kábel- és tévégyártással is, mielőtt a 80-as években letette volna voksát a mobilpiac mellett. Ez utóbbi piacon tizenkét éve lett trónfosztó, akkor küldte a dobogó második fokára a rivális amerikai Motorolát, de már mögötte is ott toporognak az új trónkövetelők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.