IT: kiszervező közművek
A régió közműszektora ugyanis folyamatos nyomás alatt van, egyfelől az Európai Unió, másfelől az állami szabályozó hatóságok részéről. Brüsszel az energiacégeket egyrészt portfóliójuk átalakítására ösztönzi, arra, hogy minél nagyobb arányban használják a megújuló energiaforrásokat. A liberalizáció jegyében pedig egyre inkább elvárja, hogy a tagországokon belül a fogyasztók többféle tarifából is választhassanak. A nemzeti kormányok oldaláról viszont nagy a nyomás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
A térség közműcégeinek informatikai befektetései manapság inkább a költségcsökkentés, a versenyképesség-növelés jegyében zajlanak, cél a gyors megtérülés. A társaságok legtöbbjénél a rendszerek üzemeltetését viszont már külső cégekkel végeztetik.
Magyarországon mostanában az elektronikus számlarendszerek vannak az érdeklődés középpontjában, amelyek önmagukban milliárdos beruházási tételt jelentenek forintban – mondta lapunk érdeklődésére Fauszt Gábor, az IDC magyarországi vezető elemzője. Itthon még meglehetősen gyerekcipőben jár ez a terület, az elektronikusan kiállított számlák aránya nem éri el a 10 százalékot. Jelentős előrelépés – éppen a befektetések mérete miatt – itt elsősorban a multi hátterű elektromos és gázműveknél várható, a tőkeerőben szétaprózott vízműtársaságoknál hoszszabb időt vehet majd igénybe – tette hozzá.
A másik fontos terület az egyre duzzadó kinnlevőségek, kifizetetlen számlák megfelelő informatikai kezelése, ennek nyomán ezen cégek körében különösen megnőtt a kereslet a követelésbehajtó rendszerek iránt. Költséghatékony megoldásnak minősíthetők az online önkiszolgáló ügyfélrendszerek, amelyek az utóbbi időben gomba módra szaporodtak a hazai közművállalatoknál.
A költségcsökkentés keresendő a közműtársaságok elmozdulásában a virtualizációs megoldások felé is. Ez elsősorban a cégeknél lévő szerverek összevonását, konszolidációját jelenti. Ha már az adattárolásnál tartunk, az energiaszektort is érintő magyarországi válságadó néhány – ehhez kapcsolódó – reménybeli beruházást elsöpört – mondja az elemző. A nagy multi cégek közül többen tervezték, hogy idetelepítik európai szintű adatközpontjaikat, ezek a befektetések most más országokba kerülnek.
Az ágazatot sújtó különadó az idei beruházásokat lényegesen már nem befolyásolja, a következő évekre becsült összegeket viszont minden bizonnyal – húzza alá Fauszt Gábor. A piackutató magyarországi – dollárban öszszesített – mutatói szerint pedig a válságadó előtt dinamikusabb IT-költésre készültek a közműtársaságok.
A recesszió összességében a közműágazatban nem vetette annyira vissza az informatikai beruházásokat, mint a gyártó vagy a pénzintézeti szektorban, ahol a visszaesés két számjegyű mértéket is elért, a közműpiacon csak 2-3 százalékot. Eltérő nyomokat hagyott ugyanakkor az informatikai beruházások szerkezetében. A legnagyobb visszaesést a hardverpiac szenvedte el, ahol az ágazat megrendelései 2009-ben 20 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az IT-eszköz-beszerzés jövőre térhet vissza a válság előtti szintre. Szoftverre évek óta nagyjából ugyanannyit költenek a társaságok, a szolgáltatás az a szegmens, amely még a recesszió alatt is virágzott. Utóbbi a teljes IT-költésen belül nálunk meghaladja az 50 százalékot, a régiós átlag ez alatt van valamivel.
Jönnek az okos mérők
A következő években az intelligens energiafogyasztás-mérő órák tömeges felszerelése várható Európa-szerte. A technológiában egyáltalán nem állunk rosszul, számos induló hazai vállalkozás foglalkozik ezzel a területtel.A váltásra ösztönöznek az uniós előírások is, amelyek szerint a tagállamoknak legkésőbb 2018-ig át kell állniuk a jelenlegi hagyományosról a digitális árammérésre. A Berg Insight skandináv elemzőcég szerint az EU-ban jelenleg 253 millió áram-, 109 millió gáz- és hárommillió távhőmérő van, ezeknek ma még csak a töredéke tartozik az intelligens kategóriába. Öt éven belül viszont már közel százmillió európai háztartásban működik majd mindent tudó mérőóra. Uniós elképzelések szerint 2020-ra akár 80 százalékos is lehet ezen eszközök penetrációja a tagállamokban.
A váltásra ösztönöznek az uniós előírások is, amelyek szerint a tagállamoknak legkésőbb 2018-ig át kell állniuk a jelenlegi hagyományosról a digitális árammérésre. A Berg Insight skandináv elemzőcég szerint az EU-ban jelenleg 253 millió áram-, 109 millió gáz- és hárommillió távhőmérő van, ezeknek ma még csak a töredéke tartozik az intelligens kategóriába. Öt éven belül viszont már közel százmillió európai háztartásban működik majd mindent tudó mérőóra. Uniós elképzelések szerint 2020-ra akár 80 százalékos is lehet ezen eszközök penetrációja a tagállamokban.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.