BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagy a hiány iPadekből

Az Apple az idén a tervezettnél kevesebb iPadet tud piacra dobni, mert a japán földrengés miatt a vártnál jobban akadozik az alkatrészellátás. Pedig a kereslet a márciusi bevezetés óta csak növekszik. Úgy tudjuk, a magyar kormánytagok is hamarosan az alma logójú táblagépeken tanulmányozzák a különféle előterjesztéseket, költségvetési számokat.

Gyártási nehézségek miatt a tervezettnél jóval kevesebb iPad kerülhet az idén a világpiacra – figyelmeztet módosított előrejelzésében a táblagépek piacát is figyelő amerikai IHS iSuppli cég.

Az első negyedévben komoly hiány volt az iPad legújabb verziójából, az iPad2-ből. Az év egészére az elemzőcég 39,7 millióra csökkentette az iPadekre vonatkozó becslését, ez 9,1 százalékkal, vagyis pontosan négymillióval kevesebb a februári előrejelzésnél. Tavaly az alma logójú táblagépekből 15,1 millió került a világpiacra, a növekedés dinamikája azonban még így is meghaladja a 160 százalékot. Jó hír a jövendő vásárlóknak, hogy 2012-re viszont már bízik a helyzet normalizálódásában a piackutató, így egymillió darabbal emelt a korábbi téten, szerinte jövőre 62,6 millió Apple táblagép találhat gazdára.

A gyártási nehézségeket nem rossz tervezés, hanem természeti katasztrófa, a Japánban bekövetkezett földrengés nyomán részlegesen leállt elektronikai gyártás okozza. Van a készülékben néhány olyan komponens, amelyet japán forrásból szereznek be az Apple bérgyártói. Ilyen például az elektronikus tájoló, a rendszer-akkumulátor, az érintőképernyő üvege vagy a flashmemória-egység.

Már az első negyedévre is rányomta a bélyegét a probléma, de a gyártás jellegéből adódóan néhány hétre elegendő alkatrésszel rendelkeztek az Apple-nek beszállító szerződéses gyártók. Az első hetekben inkább a vártnál nagyobb kereslet okozott ellátási gondokat. Ezt megtapasztalhatták a magyar viszonteladók is, akiknek a reméltnél kevesebbel kellett beérniük a március végi hazai premier kapcsán, mivel a két héttel korábbi amerikai start minden ottani várakozást felülmúlt. Így az európai értékesítés kisebb készlettel indulhatott. Információink szerint a magyarországi forgalmazók eredetileg is összesen tíz-húszezer darabbal számolhattak, de végül kevesebb mint tízezret kaptak. (Kiépítettségtől függően az iPad2 ára 140–240 ezer forint között mozog.)

Azóta azonban vészesen fogynak az alkatrészkészletek, és bár az Apple szakemberei mindent megtesznek, hogy jelentősen növeljék a második negyedéves gyártást, a jelentések szerint az áprilisi termelés egyelőre nagyon messze van a tervtől. Az amerikai cég beszerzői még abba is belementek, hogy bizonyos alkatrészeket a tervezettnél drágábban szerezzenek be a biztonságos ellátás érdekében, de így is maradtak olyan komponensek, amelyeket nehéz alternatív forrásból biztosítani.

Sok jóval a magyarországi viszonteladókat sem tudja biztatni az Apple – válaszolta lapunk megkeresésére Várkonyi Balázs, az Extreme Digital vezérigazgatója. A március végi első nagyobb szállítmány óta folyamatosan érkeznek ugyan az újabb csomagok, de alig pár száz darabos tételekben. Pedig a keresletre nem lehet panasz, információink szerint már a kormányt is elkapta az iPad-láz, ezekben a hetekben folyik az a közbeszerzési eljárás, amelynek eredményeként a jövőben a kormány tagjai – egészen a helyettes államtitkárok szintjéig, tehát úgy 80-100-an – már ezeken tanulmányozhatják a különféle előterjesztéseket.

Időközben készülődnek a versenytársak is, a héten épp a Sony hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos terveit. A japán cég őszszel egyidejűleg kétféle modellel is tervezi a piacra lépést. Az idén azonban még őrzi egyértelmű dominanciáját az Apple, trónfosztásra legkorábban 2012-ben kerülhet sor.

Mire jó a táblagép?

Egy éve, az első iPad megjelenésekor a felhasználók többségében még jogosan merült fel a kérdés: „Miért vegyek tabletet?” Most, egy év elteltével, az iPad2 látványos hazai premierje kapcsán a kérdés aktuálisabb, mint valaha. Az idén várhatóan itthon is tömegtermékké válhatnak a táblagépek – derül ki a GKIeNET–T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról című kutatásából.

A felhasználókat megkülönböztethetjük tartalomkészítés és -fogyasztás szempontjából.

Az internetezőknek mindig szükségük lesz nagy számítási kapacitású eszközökre, hogy komolyabb munkákat végezhessenek, grafikai alkalmazásokat futtathassanak, hosszú, összetett e-maileket írhassanak, rendezhessék videomappáikat vagy szerkeszthessék családi fotóalbumaikat. A hordozható eszközök közül tartalomkészítésre a laptopok és a netbookok alkalmasabbak, mint a ma kapható, részben a mobilplatformokból kinőtt operációs rendszerekkel ellátott táblagépek. Egy amerikai felmérés azonban arra is rávilágít, hogy egy átlagfelhasználó teljes napjából mindössze 25 százaléknyi időt tölt tartalomkészítéssel, a nap nagyobbik részében csupán fogyasztja a tartalmat, böngészik, videót, filmet néz, e-bookot olvas, játszik. Ezekre a tevékenységekre viszont kevés kényelmesebb megoldás létezik, mint a tablet. A táblagépek használatának elsajátítása nem igényel sokórányi kézikönyvbújást, köszönhetően az érintésérzékeny kijelzőknek, amelyekkel bármilyen tevékenység elvégezhető – húzza alá a jelentés.

Magyarországon még korai a tabletek forradalmáról beszélni, de a kereslet élénkülése már érzékelhető. 2010-ben közel 420 ezer hordozható számítógépet adtak el, ebből megközelítőleg 50 százalékot képviselnek az ultrakönnyű netbookok. Noha a tabletek kezelése és megjelenése is sokkal közelebb áll az átlagfelhasználók igényeihez, itthon még csak a korai befogadók körében népszerűek. A táblagépek terjedésének kedvez viszont, hogy a mobilszolgáltatók kifejezetten tabletinternetezésre összeállított díjcsomagok esetén a készülékekre támogatási kedvezményt adnak.

A felhasználókat megkülönböztethetjük tartalomkészítés és -fogyasztás szempontjából.

Az internetezőknek mindig szükségük lesz nagy számítási kapacitású eszközökre, hogy komolyabb munkákat végezhessenek, grafikai alkalmazásokat futtathassanak, hosszú, összetett e-maileket írhassanak, rendezhessék videomappáikat vagy szerkeszthessék családi fotóalbumaikat. A hordozható eszközök közül tartalomkészítésre a laptopok és a netbookok alkalmasabbak, mint a ma kapható, részben a mobilplatformokból kinőtt operációs rendszerekkel ellátott táblagépek. Egy amerikai felmérés azonban arra is rávilágít, hogy egy átlagfelhasználó teljes napjából mindössze 25 százaléknyi időt tölt tartalomkészítéssel, a nap nagyobbik részében csupán fogyasztja a tartalmat, böngészik, videót, filmet néz, e-bookot olvas, játszik. Ezekre a tevékenységekre viszont kevés kényelmesebb megoldás létezik, mint a tablet. A táblagépek használatának elsajátítása nem igényel sokórányi kézikönyvbújást, köszönhetően az érintésérzékeny kijelzőknek, amelyekkel bármilyen tevékenység elvégezhető – húzza alá a jelentés.

Magyarországon még korai a tabletek forradalmáról beszélni, de a kereslet élénkülése már érzékelhető. 2010-ben közel 420 ezer hordozható számítógépet adtak el, ebből megközelítőleg 50 százalékot képviselnek az ultrakönnyű netbookok. Noha a tabletek kezelése és megjelenése is sokkal közelebb áll az átlagfelhasználók igényeihez, itthon még csak a korai befogadók körében népszerűek. A táblagépek terjedésének kedvez viszont, hogy a mobilszolgáltatók kifejezetten tabletinternetezésre összeállított díjcsomagok esetén a készülékekre támogatási kedvezményt adnak. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.