Az EU régóta kiemelten foglalkozik a széles sávú hálózatok fejlesztésével, abból kiindulva, hogy a világhálóhoz való gyors hozzáférés egyre inkább kulcskérdésnek tekinthető egy-egy régió, település vagy vállalkozás fejlődése és versenyképessége szempontjából. A széles sávú internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya az utóbbi években látványosan emelkedett, de uniós átlagban még mindig csupán 56 százalékon áll ez a mutatószám. A legmagasabb az arány (80 százalék) Svédországban, a legalacsonyabb (24 százalék) Romániában, míg hazánk 51 százalékkal az alsó középmezőnyben foglal helyet. Sokszor a technikai lehetősége sincs meg a gyors internetkapcsolatnak: az EU vidéki lakosságának mintegy 30 (Magyarországon 20) százaléka él olyan területen, ahol nem épült ki széles sávú hálózat. Ennek szerepe van például abban, hogy Magyarországon a felmérések szerint csupán az agrárvállalkozók negyede használja a világhálót, holott azzal a tájékozódás, a piacra jutás, az ügyintézés és az uniós támogatások lehívása egyaránt könnyebben menne.
A széles sávú hozzáférés technikai akadályainak megszüntetése a hosszas vajúdás után november végén elfogadott uniós távközlési reformcsomagban is helyet kapott. A csomag egyfelől felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a távközlési cégek egyetemes szolgáltatási kötelezettségét erre a területre is kiterjesszék, másfelől pedig a rádiófrekvenciák jobb elosztásával lehetővé teszi a széles sávú mobilhálózatok kiterjesztését. A spanyol elnökségi tervek egy lépéssel még tovább mennek, mivel már nemcsak lehetőségként, hanem kötelezettségként emlegetik a széles sávú adattovábbításnak az egyetemes szolgáltatási körbe sorolását.
Ki fizeti a teljes lefedettség költségeit? – teszi fel a kérdést az ágazatot képviselő uniós szervezet, az ETNO. Becslésük szerint egyes új tagállamokban 800 millió eurós költséget jelenthet az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljessé tétele, ezt a kormányok a jelenlegi fiskális helyzetben aligha fogják átvállalni. A mobilhálózatok fejlesztése a vezetékes rendszereknél reálisabb megoldásnak tűnik, de az ETNO ebben az esetben is a piactól várná az előrejutást, nem adminisztratív lépésektől. Utóbbiakat gyorsan meghaladja az idő – érvelnek, emlékeztetve például az egyetemes szolgáltatási körbe sorolt nyilvános telefonfülkék fenntartására vagy a nyomtatott telefonkönyvekre. A mobilkommunikáció terjedése a vezetékes telefonhálózatoknál is értelmetlenné tette a teljes lefedettség előírását – mutatnak rá a szolgáltatók. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.