Borzasztó helyzetben a fiatal lakásvásárlók - a magyar ipar szenvedni fog

„Az elsődleges célunk az, hogy a meglévő 4,2 millió lakás, továbbá az ország középületei megfelelő színvonalúak legyenek, és lényegesen olcsóbbá váljon a fenntartásuk” – nyilatkozta Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia stratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára.

Az építőipar évi 40-50 ezer új lakás építését tartaná kívánatosnak, melyhez az Új Széchenyi Terv egyes vélekedések szerint alapot ad. Az államtitkár azonban eloszlatta ezeket a feltevéseket: „Úgy számolok, hogy azokkal az eszközökkel, amelyekkel az otthonteremtési programban élni szeretnének, évről évre mintegy 5 ezerrel több új lakóingatlan épülhet, ha ezt a piac igényli.”

Bencsik János nem fejtette ki, hogy mihez képest épülhet évről évre 5 ezerrel több új lakás. Az előző évben 28400 új lakásra adtak ki építési engedélyt, mely 35 százalékos csökkenést jelent 2008-hoz képest, melynek 51 százalékát vállalkozások építették, mutatják a Központi statisztikai Hivatal adatai. „A kivitelezői körben a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: 2008-hoz viszonyítva 38 százalékkal kevesebb, 4100 új lakás épült fel ilyen módon.”

2010 első félévében 10 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, mely 41 százalékkal alulmúlja az előző év hasonló időszakát. Az új építési engedélyek éves száma 2004 óta csökken, áll a KSH adatsorában.

Budapest belső kerületeiben még mindig ezres nagyságrendben vannak lakások, ahol nincs bent mosdó – nyilatkozta Kricsfalusi Tamás, a Nanette értékesítési vezetője a világgazdaságnak. „Ez mindennél többet mond”. A Nanette meghatározó szereplője a magyar ingatlanpiacnak, lakóparkok építésével is foglalkozik.

Problémát jelentett, hogy például a szocpol folyósításánál nem vizsgálták, hogy tényleg rászorul-e az igénylő. Most, hogy az államilag támogatott lakáshitel, az szocpol, és az alacsony kamatozású devizahitel megszűnt a kereslet visszaesett – mondta a szakértő. „A bérlakások iránti kereslet növekedett, ez azt mutatja, hogy nem képesek lakást venni a fiatalok” – magyarázta Kricsfalusi.

Bencsik János úgy látja, hogy a magyar háztartások rezsiköltségei lényegesen magasabbak jövedelmi helyzetükhöz viszonyítva az osztrákokhoz képest. „A magyar háztartások ma a havi jövedelmük jóval több, mint 10 százalékát költik rezsire. Ez elképesztően magas arány, s a társadalom nagyobb részét energiaszegénységben tartja” – mondta Bencsik János. Hozzátette: Borzasztó nagy a pazarlás a középületeknél, a kórházakban, az iskolákban és a minisztériumokban is. „Egy osztrák család átlagosan 2,5-resz kevesebbet költ ugyanakkora lakásának energiaköltségeire, mint egy magyar.”

A szakember úgy vélekedett, hogy először ezen kell változtatnunk, ugyanis nagyon rosszul gazdálkodunk az energiával és elpocsékoljuk a pénzügyi forrásainkat is. S ehhez képest másodlagos hány új építésű otthonra van szükség. Kifejtette: akár 100 éves ingatlanokat is fel lehet újítani úgy, hogy használatában és esztétikájában is vetekedjen egy újépítésűvel.

Az új kormány kiemelt figyelmet áldoz az otthonteremtésre, elsősorban „család barát elemekkel”, az energiatakarékos otthonok építésének célzott segítségével.
A lakás-takarékpénztárak lehetnek az otthonteremtés első pillére – fogalmazott Bencsik. „Azon túl, hogy a megszigorított hitelpiacon könnyebbé teszi a kölcsön felvételét, felkészíti a családokat arra, hogy az önálló otthon megteremtése felelős hozzáállást kíván.” Elmondta: aki előzetesen nem képes havi 5-25 ezer forintot félretenni, az a lakáshitel törlesztésére és a fenntartási költségek fizetésére sem lesz képes.

A lakás-takarékpénztárak portfóliójában fele annyi a problémás hitel, mint a bankszektor többi szereplőjénél. Magyarországon a lakosság 12 százaléka takarékoskodik, Szlovákiában kétszer ennyien, míg Csehországban a lakosság fele – világított rá Bencsik János. Új otthonok teremtése helyett a meglévő állomány korszerűsítését tartja a legfontosabbnak az államtitkár. A takarékoskodást nagyobb állami támogatással egészítenék ki, és úgy látja, hogy a szerződések lakossághoz viszonyított aránya 20 százalékára növekedhet 4-5 éven belül.

Az államilag támogatott lakáshitelt minden bizonnyal nem fogják visszaállítani: ugyanis az előtakarékosság ösztönzésével, az adórendszer átalakításával „több pénz” hagynak az emberek zsebében. A bérlakásépítés nagyobb volumenére is várni kell még, egyelőre „mintaprojektek” indítását tervezik a minisztériumnál, s megvizsgálják melyik modell lesz életképest. Ennek keretében 1,5-2 év alatt 3-500 ingatlan épülhet meg.

Végül leszögezte: a pazarlás megállítása szükséges, az energia elpocsékolásával a közösségi erőforrás gyarapítására fordítható forrásokat is felemésztjük.

Egyértelmű, hogy a lakásépítés közvetlen támogatásának nincs értelme, ez a módszer a legritkábban szokott sikeresen működni – mondta Kricsfalusi Tamás.

Az építőipart igen mélyen fogja érinteni, ha a tervezett 50 ezer helyett annak töredéke épül meg. „Sok cég fog elsüllyedni, legrosszabbul az alacsony tőkével rendelkező magyar cégek járnak, s ez továbbgyűrűzik.” Elmondta: ha a cégek megszűnnek, akkor nem lesz szükség például beszállítókra és kőművesekre sem. A válság hatására is rengeteg cég tűnt el, megnövekedtek a felszámolási eljárások.

„Néhány cég fogja uralni a piacot, elsősorban a külföldiek, és sok 1000 – 10 ezer ember nézhet más megélhetés után. Úgy tűnik, ezzel a legcsekélyebb mértékben sem foglakozik a kormány.” Kricsfalusi Tamás egy olyan rendszert tartana jónak, ami átgondolt, célzott, segíti a fiatalok lakáshoz jutását és a gyermekvállalást.

Példaként említette, hogy egy projektjük keretében alacsony jövedelműeknek építettek lakást, alacsony árakkal, ahol a lakások 80 százalékához hitellel jutottak a vásárlók. A 170 hitelből egy ügyfél nem tudott törleszteni – mondta a szakember.