Leült az üdülőingatlan-piac

Míg bő két évtizeddel ezelőtt szerte az országban jó befektetésnek bizonyultak az üdülőingatlanok, manapság már csak a klasszikus nagy nyaralóhelyek – így például a Balaton, a Dunakanyar – környéke számít népszerűnek. Egyre kevesebben vesznek nyaralót, hétvégi házat; aki csak teheti, igyekszik az ingatlant lakóingatlanként megvásárolni, vagy a már meglévőt ebbe a kategóriába bejegyeztetni. Egyrészt ezzel kedvezőbbé válnak a hitelfelvételi lehetőségek, másrészt jobban jár a tulajdonos a helyi adók tekintetében is.

A kiemelt üdülőkörzetek kivételével meglehetősen kevesen érdeklődnek eladó nyaralók után, összességében stagnál a hétvégi telkek, nyaralók piaca – ad pillanatképet a Duna House vezető elemzője. „A stagnáló piacon a válság hatására inkább még csökkentek is az árak. Előfordulnak ugyan áremelkedési hullámok, ám azok összességében nem tartanak sokáig” – mondja Murányi Ákos, aki szerint ha tapasztalható is némi élénkülés, az csupán annak tudható be, hogy a korábbi tízről négy százaléknyira csökkent az illeték, ez jelentősen egyszerűsítette az eladásokat.

Mint fentebb írtuk, a klasszikus üdülőkörzetek közül – amelyek leginkább nagyobb vizeink mellett épültek – ma is a Balaton és a Budapesthez közelebbi, Duna menti, Dunakanyar környéki területek a népszerűek. „Ám ez a népszerűség is relatív – magyarázza az elemző. – Mert például a magyar tengernél az a nyaraló vagy telek, amelyik nem a főút és a víz között van, már sokkal nehezebben adható el.” A Balatonnál többnyire a 7-es út jelenti a határt. A tóhoz képest az út túloldalán álló ingatlanoktól gyakran évekig nem lehet megszabadulni. A Velencei-tó térségében az utóbbi időszakban inkább stagnál az üdülőingatlanok piaca, míg a korábban közkedvelt Tisza-tó egyre kevésbé keresett célpont, valószínűleg amiatt, mert messze van a fővárostól. Általában a relatíve olcsóbb, 15–25 millió forintos telkek és épületek iránt nagyobb a kereslet, ezeket mind többen igyekeznek üdülő, nyaraló helyett lakóingatlanná nyilvánítani. Az ennél drágább üdülőingatlanok gyakran hosszú évekig nem találnak gazdára.

A Velencei-tó környékének erős ingatlanpiaci túlkínálatáról számolt be Létzfalvy Csaba, az Otthon Centrum franchise-partnere is, aki szerint az idén az előző évekhez képest 10-15 százalékos visszaesés tapasztalható a vízpart és környékének üdülőpiacán. Miközben egyre kevesebb a klasszikus nyaraló, itt is mind többen minősítik át lakássá, kisebb családi házzá az ingatlanjukat. A vevők nagy része a környéken élők közül kerül ki, a fővárosiak a kereslet harmadát adják, a külföldiek érdeklődése elenyésző. A nyomott keresletben általában a 10–20 millió forint közötti üdülők, házacskák cserélnek gazdát, valamint a felső kategóriás, 60–120 milliós ingatlanok, amelyeket gyakran használnak fel turisztikai célokra.

Sokáig az életszínvonalat prezentálta a hétvégi telek, a saját kis nyaraló, de egy ideje már inkább az apartmanházak iránt nagyobb a kereslet – tér ki a szokások átalakulására Murányi Ákos. Ezekben üdülési jogot lehet vásárolni – évi két-három hetet –, amellyel a tulajdonos mentesül az üdülőingatlan fenntartásával kapcsolatos gondoktól, költségektől. Még a statisztikusok is gondban vannak, hogy mi is számít manapság nyaralónak, hétvégi háznak és mi kis, vidéki lakóháznak. A szakma becslése szerint jelenleg hozzávetőleg 250-300 ezerre tehető a hazai üdülőingatlanok száma.

Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője a Balaton és környéke ingatlanfejlesztéseivel kapcsolatban egyértelműen úgy látja, hogy látványos átalakulás ment végbe az elmúlt időszakban az úgynevezett felső kategóriás üdülőingatlan-fejlesztések területén. Az ingatlanboom utolsó hónapjaiban, 2007 végén, 2008 elején még jelentős beruházási projektek indultak a Balaton körzetében, a válság miatt azonban a több száz apartmanos projektek mára tízes-húszas nagyságrendűekre zsugorodtak, ahogy az üdülőláncok is legfeljebb egy-két ingatlanra korlátozódnak. A jövő nagymértékben függ attól, mennyire tér vissza a bankok hitelezési kedve, s hogyan alakul a magyarországi turizmus – tartja Borbély Gábor.

Az „igazi” külföldi érdeklődők nagyrészt hollandok, esetenként dánok, svédek – áll az Otthon Centrum elemzésében.

Az elmúlt években a Dunakanyar vízparti ingatlanpiacát leginkább a másfél éve átadott Megyeri híd, illetve az árvíztörvény befolyásolta. A vásárlók nagy részét a Dunakanyarban található alacsonyabb ingatlanárak vonzzák.

Az „igazi” külföldi érdeklődők nagyrészt hollandok, esetenként dánok, svédek – áll az Otthon Centrum elemzésében.

Az elmúlt években a Dunakanyar vízparti ingatlanpiacát leginkább a másfél éve átadott Megyeri híd, illetve az árvíztörvény befolyásolta. A vásárlók nagy részét a Dunakanyarban található alacsonyabb ingatlanárak vonzzák.-->