New York-ban a legdrágábbak az üzletek - Milyen a Váci utca?

A legdrágább helyek ma is New Yorkban vannak, és még mindig borsosabb összegeket kérnek a helyiségekért Londonban, mint Moszkvában, pedig az orosz fővárosban is folyamatosan kúszik felfelé a bérletek ára. A kiskereskedők között egyre nagyobb a verseny a legjobb helyekért, ahogy a gazdaság fellendülése elindult és a fogyasztói bizalom is javult – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, globális kiskereskedelmi ingatlanpiacról szóló jelentéséből.

Az első osztályú üzlethelyiségek bérleti díja 2010 harmadik negyedében 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévhez képest. A díjak éves szinten három globális régióban – amerikai kontinens, Ázsia és a csendes-óceáni régió – emelkedtek, a legnagyobb mértékű gyarapodást az amerikai kontinensen mérték, évi hat százalékkal. Ezt követi Ázsia 4 százalékkal, s végül a csendes-óceáni régió következik, a maga 3 százalékos bővülésével. Európában, a Közel-Keleten és Afrikában ezzel szemben éves szinten három százalékkal csökkentek a díjak 2010 harmadik negyedévében, főleg az olyan országok gazdasági visszaesése miatt, mint Spanyolország, Írország és Görögország. Európa más piacain viszont stabilak maradtak a bérleti díjak, sőt Edinburgh és London kiskereskedelmi ingatlanjai jelentősen, 25, illetve 20 százalékkal drágultak 2009 hasonló időszakához képest.

A CBRE összesítése szerint továbbra is New York-ban kell a legtöbbet fizetni az üzlethelyiségekért, az amerikai nagyvárosban évente 14 200 euróba kerül egy négyzetméter. Sydney-ben ugyanez a díj 9 600 euró évente, a második helyet foglalva el ezzel, míg Hong Kong 8 800 eurós bérleti díjával a harmadik legdrágább város. A sorban negyedik, s Európában az első London, ahol az első osztályú kiskereskedelmi bérleti díjak 7 000 euróba kerülnek négyzetméterenként évente, az ötödik helyen pedig Tokió áll 6 300 euróval.

A felmérés azonban abból a szempontból nem hoz újdonságot, hogy a felzárkózó piacok továbbra is túlszárnyalják az érett gazdaságok városait. Latin-Amerika egyre növekvő középosztályával és a nyersanyagok iránti bővülő keresletével a gazdasági fejlődés mértékében megelőzi Észak-Amerikát. Így nem csoda, hogy Sao Paoloban emelkedtek leggyorsabban a bérleti díjak a kiskereskedelmi szektorban, mintegy 30 százalékot egy év alatt, és Rio de Janeiro 24 százalékos díjnövekedésével is helyet kapott az öt leggyorsabban dráguló város között.

Európa továbbra is vonzó célpontja a nemzetközi kiskereskedelmi láncoknak, és az első osztályú ingatlanok iránti bérlői kereslet relatíve erős, a kihasználatlanság alacsony, a bérleti díjak stabilak. Az előző negyedév során a városok többségében nem változtak a bérleti díjak, jóllehet Zürichben 6,7 és Oslóban 7,1 százalékos drágulás következett be. A bérleti díjak legnagyobb mértékben Madridban (-14 százalék) és Abu Dhabiban (-8,3 százalék) estek.

„Összehasonlításképp: a budapesti Váci utca frekventált részén az éves bérleti díj 1 080 euró körül alakul, és a régió legdrágább utcája, a prágai Vencel-tér tövében húzódó Na Prikope sem került be a TOP20-as listába 2 040 eurós bérleti díjával.”– jegyezte meg Borbély Gábor, a CB Richard Ellis közép-európai regionális elemzője.

A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó legfrissebb tanulmánya szerint a bevásárlóközpont fejlesztések esetében várhatóan a kihasználatlansági mutatók és a kínálat lesznek a meghatározó tényezők a kiskereskedelmi ingatlanok teljesítményében 2011-ben. A szakmai vélemények szerint a bevásárlóközpont fejlesztések aránya továbbra is alacsony marad a következő egy-két évben, ami várhatóan jó hatással lesz a bérleti díjak alakulására, mivel a kiskereskedők szembesülnek a lehetőségek szűkülésével és rá lesznek kényszerítve, hogy a már meglévő állományra koncentráljanak.

Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedői kereslet továbbra is óvatos és körültekintő marad, azonban a kevesebb fejlesztés és a csökkenő lehetőségek hatására még kiélezettebb verseny várható a legjobb helyekért. Ennek következtében, amint beindul az elsődleges piac, ez lesz a fejlődés bölcsője. A másodlagos piacok várhatóan – akár méret akár minőség alapján osztályozva – gyengék maradnak 2011-ben, és ezeken a területeken valószínűleg a fellendülés is hosszabb ideig fog tartani.

Az európai kiskereskedelem 10 legfőbb mozgatórugója 2011-ben:
1. Kínálat: az elsődleges területek kínálati hiánya
2. GDP: a válságba való visszaesés elkerülése kiemelten fontos a kiskereskedelemben
3. Megfizethetőség: a területbérlés megfizethetőbbek lesz a bérleti díjak 2008-2009-es csökkenésének következtében
4. Foglalkoztatás: az előrejelzések szerint a munkaerőpiac rugalmassága 2011-ben is létfontosságú marad
5. A hitelpiac: a kamatlábak várhatóan továbbra is alacsonyak maradnak, amely az üzleti világot és a vásárlókat egyaránt segítheti 2011-ben és enyhítheti a kormányzati megszorítások negatív hatásait
6. Kiskereskedelmi forgalom: továbbra is folytatódik a kiegyenlítetlen fellendülés a GDP-vel, a forgalom növekedésével és a jelentős befektetési tranzakciókkal további lassú fejlődés várható
7. Megszorítások: egyes területeken visszafogják a növekedést és hátráltathatják a válságból való kilábalást
8. Szabályozások: a szabályi változások nagy szerephez jutnak 2011-ben, főleg, mivel a kiskereskedők megpróbálnak már most a 2012-ben vagy 2013-ban hatályba lépő könyvelési módosításokhoz igazodni  
9. Kereslet: a kiskereskedelmi kereslet óvatos és szelektív marad, kevesebb fejlesztéssel és lehetőséggel, ami nagyobb versenyt eredményez majd a jobb helyekért
10. Demográfiai jellemzők: a populációban bekövetkező változások az európai kiskereskedelem jelentős mozgatórugói és mivel a szakérők szerint 2011-ben éri majd el csúcsát a dolgozói réteg létszáma, a változások hamarabb bekövetkezhetnek, mint azt sokan gondolják