Azt nem részletezte a tárca, hogy milyen megoldásokban gondolkodik, és mikorra állhat elő a konkrét elképzelésekkel. Az érintettek által felvetett problémák kezelésére hivatott kormányhatározat szerint a gazdasági miniszternek 2016. június 30-ig kell jelentést készítenie a kormánynak „a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeiről”.
A tárca szerint azért van szükség új utakra, mert a hagyományos adózási megoldások nem alkalmasak a közteherviselés elveinek érvényesítésére. Ez pedig oda vezet, hogy egyes multinacionális internetes cégek jelentős bevételeket érnek el a weben, miközben a hálózatok építéséből nem veszik ki a részüket, és adófizetésük is minimális Magyarországon – mondta korábban Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos. Egyes információk szerint a Google az elmúlt évben 18 milliárd eurós bevételt könyvelt el az európai piacon, ami után csak 28 millió euró adót fizetett.
A digitális reklámköltést vizsgáló IAB Hungary a napokban hozta nyilvánosságra a tavalyi adatokat. Ezek szerint a magyarországi digitális reklámköltés 56,1 milliárd forint volt – ennyit fizettek a hirdetők –, 54,1 milliárd forint pedig a net-net, vagyis az az összeg, amely megjelent a médiumoknál. Az összeg mintegy fele a hazai, másik része pedig a globális szereplőktől származik, utóbbiakon alapvetően a Google és a Facebook értendő. Ezektől viszont az IAB nem kap adatokat – mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Novák Péter, az IAB Hungary Adex munkacsoport vezetője. Ezért nincsenek pontos információk a Google és a Facebook által elköltött összegekről, de egy metodika alapján megpróbálják meghatározni. A Google-reklámpénzek egy – vélhetően minimális – része megjelenik a magyar könyvelésekben, ez az az összeg, amelyet a Google a különböző magyar online oldalakon elhelyezett hirdetések után fizet. A pénz zöme viszont „kikerüli” Magyarországot, miután az az automata foglalási rendszeren keresztül egyenesen a cég egyik írországi központjában landol. Ez után a Google Magyarországon nem fizet adót, vagyis több milliárddal „adósa” az adórendszernek (bár a cég e tevékenysége sem ütközik a magyar jogba). A helyzet orvoslására megoldás lehetne, ha a kormány felülvizsgálná a kettős adóztatást kizáró egyezmények alkalmazását – ezt javasolta az Internetkon is, de azt nem tudtuk meg, hogy e téren lépett-e a már gazdasági tárca.
Egyes országok külön utakat választottak, a brit adóhivatal például tavaly megállapodott meg a Google-lal, hogy a társaság az elmúlt tíz évben „elkerült adók fejében” 130 millió fontot fizet pótlólag – ez nagy vihart kavart a brit törvényhozásban, sőt Európában is. Azt az NGM is megjegyezte, hogy számos állam adóigazgatását komoly kihívás elé állítja, hogy miközben az értékteremtés egyre inkább az internetes térben zajlik, az abból hasznot húzó vállalkozások a jövedelemadózást kikerülik. A helyzet kezelésére szükség van az Európai Unión belüli együttműködésre is – tette hozzá a tárca.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a héten fogadták el az Európai Bizottságnak azt a tavalyi javaslatát, amelynek értelmében a 750 millió eurónál nagyobb árbevételú multinacionális vállalatok kötelesek lesznek beszámolni eredményeikről mindazokban az országokban, ahol működnek, és azt is közölniük kell, hogy mennyit adóztak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.