A gyógyszeripar nem beteg

Tavaly magyarországi gyógyszeripar 116 milliárd forint kiviteli többlettel javította az ország külkereskedelmi mérlegét, és az idén a szektor export teljesítménye még jobb lesz, mivel az első félévben már meghaladta a 120 milliárd forintot a kiviteli többlet. A 14 ezer főt foglalkoztató szektor az úgynevezett multiplikátor hatáson keresztül több mint 40 ezer családnak nyújt megélhetési lehetőséget Magyarországon.

Komoly változások rajzolódnak ki a gyógyszeripari társaságok 2011-es top 10-ét vizsgálva. Az első két hely tulajdonosa változatlan, miután a Chinoin (Sanofi) Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. vezető helye évek óta elvitathatatlan, a dobogó második helyével pedig a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. büszkélkedhet már jó ideje. A nettó árbevétel változását vizsgálva kiderül, hogy a cégek fej-fej mellett haladtak a növekedésben: mind a Chinoin, mind a Richter nagyjából 10 százalékkal múlta felül 2010-es teljesítményét. A követők pozíciója korántsem áll ennyire biztos lábakon, így könnyedén sikerülhetett pár, több helyet érintő változás.
A legújabb összesítésben az évek óta egyenletes bővülést mutató TEVA Gyógyszergyár Zrt. jött fel a harmadik helyre, miután az előző évi húsz százalékos növekedés után tavaly ezzel nagyjából megegyező emelkedést ért el. A történelmi gyógyszergyárek közül még az Egis Gyógyszergyár Nyrt. szerepel minden alkalommal a legjobb tízben, az idei listában közel tíz százalékos javulás segítette a negyedik helyhez a tavalyi hetedik pozíciót követően. Szintén javított pozícióján a GlaxosmithKline Kft. is, igaz a mostani ötödik helyét nagyjából tizenöt százalékos árbevétel visszaesés mellett mellett érte el. Új szereplő a top 10-ben a CEMELOG-BRS Kft., amelynek 22 milliárd forintos árbevétele azonnal a hatodik helyig repítette a céget. A Ceva-Phylaxia 11 milliárdos forgalma a hetedig helyhez volt elegendő, míg a Béres Gyógyszergyár Zrt. 8 milliárdhoz közelítő nettó árbevétele a nyolcadik helyet jelentette a társaságnak. Szintén új szereplő az utolsó előtti Xellia Kft., amely 6,2 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhet. A Human BioPlazma 5,7 milliárdos teljesítménye még éppen elegendő volt arra, hogy a cég beférjen a legjobb vállalatokat felvinultató rangsorba.

Érdekes képet mutat az, hogy a különböző árbevételi szinteken tanyázó társaságok hány munkavállalóval érték el a több esetben százmilliárdos bevételüket. Az első három szereplő 800 milliárd forintot meghaladó teljesítményét összesen 15 221 fővel érték el, amiből a legtöbb, mintegy 10 752 alkalmazott a Richternél vállalt munkát, míg a másik két szereplő 2 085, illetve 2 384 embert foglalkoztat. A foglalkoztatottak számát tekintve az Egis bőven a második helyen lenne 3 915 alkalmazottjával. A négy nagyot a Ceva-Phylaxia követi 378 fővel, 200 fő felett még a GlaxoSmithKline foglalkoztat. A legkevesebbel, 21 fővel pedig a CEMELOG működik, ennek megfelelően ez a társaság a keghatékonyabb, miután egy alkalmazottja után 1 milliárd forint árbevételt realizál. Ebben a mutatóban a Chinoin a követő 169 millió forinttal, míg a GlaxoSmithKline egy alkalmazottja ettől alig lemaradva 158 millió forinttal vette ki részét a cég 2011-es meneteléséből.
A gyógyszeripari ágazatot a múlt évtől komolyan sújtják a különadók, ami miatt több társaság is jelentős költségcsökkentésre kényszerült. A kabinet a Széll Kálmán terv keretében többek közt a korábbi 12-ről 20 százalékra emelte a gyógyszercégek által a támogatott készítmények forgalma után fizetendő adó mértékét, s megduplázta az úgynevezett orvoslátogatói díjat is. Magyarországon, mint ismeretes, példátlan mértékű elvonást hajt végre a kormány a gyógyszertámogatásban: az erre szánt idei büdzsé már eleve százmilliárd forinttal, 30 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi, ezt most további 10 milliárddal faragják le. A jövő évi, eleve az ideinél 120 milliárd forinttal szűkebb támogatási keretet pedig a Széll Kálmán-terv 2.0 további 40 milliárd forinttal apasztja. Az ilyen és hasonló intézkedések egyértelműen a forgalom tartós csökkenésének irányába hatnak. Ezért, ha a gyógyszerpiac szereplői fenn akarják tartani jövedelmezőségüket, nem tehetnek mást, mint igyekeznek megfogni a kiadásaikat, és ahol lehet, lefaragják a költségeiket.

Működni kell, fejleszteni pedig majdhogynem kötelező, a hosszú távú gondolkodás mindenképpen indokolt az iparágban főleg annak tudatában, hogy az ötlet megszületésétől egy-egy újabb termék piacra dobásáig több év is eltelhet. Ezt felismerve több társaság is komoly beruházásokat hajtott végre az elmúlt egy évben.
A Richter Gedeon áprilisban avatta fel Debrecenben új biotechnológiai üzemét, amellyel 120 magasan kvalifikált szakember számára jött létre munkahely. A 2008-ben kezdődött zöldmezős beruházás összességében mintegy 25 milliárd forintba került. A minimális környezetterheléssel működő üzemben kezdetben klinikai vizsgálathoz szükséges mintákat fognak előállítani. A piacon is megjelenő, rendkívül magas hozzáadott szellemi és technológiai értékkel bíró termékek gyártása előreláthatóan 2014-ben kezdődik.

Az Egis szeptember végén két új kutatás-fejlesztési célú beruházással bővítette budapesti gyártóbázisát, az együttesen 7 milliárd forint összköltségű beruházással több mint 50 új munkahely létesült. A 3500 négyzetméter alapterületű gyógyszer-technológiai fejlesztő és kísérleti üzemben az Egis kétszeresére növelte a kísérleti gyártási kapacitását, az 5500 négyzetméteres analitikai fejlesztési laborépület pedig 3,3 milliárd forintból épült fel. A cég korábban új analitikai fejlesztő laboratóriumot avatott Körmenden mintegy 600 millió forintos beruházással.