Az elmúlt évben az ISD Dunaferr már kifelé tartott a válságból. „Veszteségünk jelentősen csökkent, termelésünk elérte a válság előtti szintet, árbevételünk pedig körülbelül 1,1 milliárd dollár” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Valerij Naumenko, a társaság vezérigazgatója. A vasmű főként az EU-ba exportál, ottani megrendelései a vevő országok GDP-változását jól tükröző arányban nőnek. A hazai kereslet azonban még ingadozik, az igények esetenkénti megugrása inkább a raktárak kiürülését jelzi. (A cégtől kapott adatok szerint a társaság értékesítésén belül az export aránya folyamatosan nő, tavaly elérte a 65 százalékot.) Valerij Naumenko az elmúlt évet azzal összegezte, hogy a társaság minden pénzügyi kötelezettségének eleget tett, beleértve az állammal szemben fennállókat is, rendben fizette a béreket és teljesítette a kollektív szerződésben előírtakat is.
Az idei acélpiacra szerinte túl sok tényező hat ahhoz, hogy előrejelzést adhasson. Ugyanakkor a Dunaferr folytatja fejlesztéseit, beruházásait: „Minden olyan munkát elvégezünk, amire a normális működésünkhöz szükség van.”
Vasúti szakmai körökben fel-felmerül a széles nyomtávú vasút Dunaújvárosig való elvezetésének gondolata. „Nagyon szívesen látnánk, de nagyon sokba kerülne. Nem tudom, hogy a magyar költségvetésben van-e erre elkülönített összeg. Azt hiszem, ha lesz is széles nyomtávú vasút Dunaújvárosig, már nem az én életemben” – reagált a felvetésre a vezérigazgató. Tovább bővíthető kikötője viszont van a társaságnak, igaz, még mostani kapacitásainak is csak a felét tudja kihasználni. A cég szívesen bevonna mást is a létesítmény üzemeltetésébe, de Valerij Naumenko szerint még nincs jelentkező.
Helyzeti hátrány
Tavaly 15 százalékkal, 1414 millió tonnára nőtt a világ acéltermelése a Nemzetközi Acélszövetség (IISI) adatai szerint. Minden jelentős acélgyártó ország két számjegyű bővülést mutatott fel. Ezen belül az alacsonyabb 2009-es bázisról indult EU és az USA erőteljesebben növelte termelését, mások kevésbé. A 24,5 százalékos uniós bővülésen belül a nagy-britanniai és a görögországi acélgyártás esett. „Az európai acélipar hátránya, hogy nincs alapanyag, és az energia is viszonylag drága. Ezért a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására kell összpontosítania” – nyilatkozott nemrég Marczis Gáborné, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.