Bírálják az új címkézést

Az élelmiszer-ipari lobbi győzött – vélik a fogyasztóvédők, akik élesen bírálják az Európai Unió élelmiszertermékek jelöléséről szóló, az Európai Parlamentben első olvasatban néhány napja elfogadott szabálytervezetét. A szabályozás lényege, hogy valamennyi tagországban kötelezően fel kell tüntetni a csomagolás elülső oldalán a termék, majd a késztermékek energia-, zsír-, telítettzsír-, cukor- és sótartalmát, valamint szénhidráttartalmát, ugyanakkor közölnie kell a gyártónak azt is, ezekből az anyagokból mennyi a napi ajánlott bevitel (inbé).

Elvetették azonban azt a javaslatot, amely – önszabályozó szinten a briteknél már alkalmazott rendszert követve – a közlekedési jelzőlámpa zöld-sárga-piros fényeihez hasonlóan jeleznék a termékeken, hogy az egyes tápanyagok mennyisége káros-e az egészségre vagy sem. „Üdvözöljük, hogy az Európai Parlament elutasította az úgynevezett közlekedésilámpa-rendszert, amely sok esetben elijesztette volna a fogyasztókat az egyébként egészséges élelmiszerek fogyasztásától, és megakadályozta volna őket abban, hogy maguk állíthassák össze a kiegyensúlyozott táplálkozásuk elemeit” – reagált lapunknak Molnár Kálmán, az Unilever Közép-Európa régiójának jogi és kommunikációs igazgatója. Hasonlóan fogalmazott a Világgazdaságnak a Magyar Édességgyártók Szövetségének a főtitkára is. „A brit eredetű rendszer rendkívül káros lenne az édesipar egészére” – véli Bélai Krisztina. Hangsúlyozta: az édességek például többségükben a piros jelölést kapnák magas cukortartalmuk miatt, holott például az étcsokoládé polifenoltartalma bizonyítottan egészséges.

Renate Sommer német néppárti képviselőnő még egy szakbizottsági szavazáson érvelt azzal, hogy miután a piros-sárga-zöld szerinti beosztás határértékeit önkényesen állapították meg, előfordulhat, hogy a címkézés a természetes helyett a mesterséges összetevőket tartalmazó élelmiszereket részesítené előnyben. A jelentéstevő példája szerint a cukormentes kóla zöld jelzést kaphatna, míg a természetes almalé csomagolásán piros szín lenne a gyümölcs glükóztartalma miatt.

Bélai Krisztina ugyanakkor előnyösnek tartja az elfogadott, több hazai és nemzetközi gyártó által régóta használt inbé jelölést. „Amíg ez utóbbi jelölésrendszer felnőttnek tekinti a fogyasztókat, a színkódok megtéveszthetik őket” – érvelt. Elégedett az Unilever is, amely szintén alkalmazta a tápanyagtartalom és -összetétel jelölését termékein – nyilatkozott lapunknak Molnár Kálmán. A jogi és kommunikációs igazgató üdvözölte azt is, hogy a parlament jóváhagyta a tápanyagok 100 gramm/milliliter szerinti jelölését, s az inbé önkéntes feltüntetését.

A fogyasztóvédők szerint ennek a jóval bonyolultabb jelölési rendszernek a sztenderdizálása legfeljebb félsiker, hiszen ez a rendszer sokkal kevésbé átlátható. Részben siker azonban, mivel az új rendszerben száz milliliterben/milligrammban sztenderdizálják a meghatározandó anyagokat, míg korábban a gyártók adagok szerint – minél kisebb egységben – jelölték – mondta Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője. Ennél azonban sokkal nagyobb probléma szerinte a közlekedési lámpás rendszer leszavazása, annál is inkább, mivel a képviselők a tagállamoktól is megtagadták azt a lehetőséget, hogy hasonló színkódos rendszert tegyenek kötelezővé saját hatáskörükben.

Ez a fajta kategorizálás egyenesen visszavetette volna a termékinnovációt – véli az édességgyártók szövetségének a főtitkára. Scheffer Dániel, az OFE munkatársa ezzel szemben úgy látja, éppen a színkódos rendszer bírná rá a gyártókat arra, hogy egészségesebb összetevőkkel készítsék termékeiket.

Megkövetelik ugyanakkor a „nano” jelölést minden olyan élelmiszer csomagolásán, amelynek előállításához nanotechnológiát használtak, és a nanorészecs-kéket bármilyen mértékben tartalmazó termékeken ezt az összetevők között is fel kell tüntetni.

Az elfogadott javaslat hároméves türelmi időt határoz meg a termékek feliratozásával kapcsolatban, ez a kis- és közepes vállalkozások esetében öt év. Azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek kézzel készítik az élelmiszereket, nem kellene alkalmazniuk az új címkézési szabályokat.

Az alkoholtermékek is kivételt képeznek a szabályozás alól, tehát nem kell feltüntetni a tápanyagtartalmukat. Megszavazták azonban azt, hogy a kevert (például üdítőitalt tartalmazó) alkoholos italokat címkézni kell.

Megkövetelik ugyanakkor a „nano” jelölést minden olyan élelmiszer csomagolásán, amelynek előállításához nanotechnológiát használtak, és a nanorészecs-kéket bármilyen mértékben tartalmazó termékeken ezt az összetevők között is fel kell tüntetni.

Az elfogadott javaslat hároméves türelmi időt határoz meg a termékek feliratozásával kapcsolatban, ez a kis- és közepes vállalkozások esetében öt év. Azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek kézzel készítik az élelmiszereket, nem kellene alkalmazniuk az új címkézési szabályokat.

Az alkoholtermékek is kivételt képeznek a szabályozás alól, tehát nem kell feltüntetni a tápanyagtartalmukat. Megszavazták azonban azt, hogy a kevert (például üdítőitalt tartalmazó) alkoholos italokat címkézni kell.-->