Cipőgyárfejlesztés keleten

A segélyezési szabályok szigorításának hírére álláskeresők jelentek meg abban a román határ menti cipőgyárban, ahol ma avatják az egymilliárd forintba került új üzemet.

Pénteken avatják a román határ melletti Csengeren azt az 1,1 milliárd forintba került cipőgyártó üzemet, ahol közel száz, eddig munka nélkül lévő ember helyezkedhetett el.

Két évtizede 46 fővel kezdte meg a német Josef Seibel (JS) számára a beszállítást a helyi Szamos Kft., és mára három vállalkozás több mint 700 alkalmazottjának ad munkát a JS csoport. Ám amire másfél évtizede nem volt példa: közel negyven jelentkezőt tartanak nyilván, aki munkát szeretne kapni a cipőgyárban. A változást a segélyezési szabályok szigorításának tulajdonítja Juhász János, a német cég magyar leányvállalatának, a Josef Seibel Kft.-nek az ügyvezetője, aki egyben az azzal szorosan együttműködő Szamos Cipőipari Kft. főtulajdonosa is.

A két vállalat közös telephelyen működik, ahol a tavaly őszszel indított és a közelmúltban befejeződött beruházás eredményeként jövőre már akár kétmillió pár cipőt is szállíthat – napi 8000 pár gyártásával – a JS csoportnak a két vállalkozás. A Szamos Kft. eddig összesen évi 900 ezer-egymillió párat gyártott, a JS pedig olyan üzemet létesített, ahol közvetlenül a Romániából érkező felsőrészekre öntik a talpat, így ez is gyárthat évente egymillió pár cipőt. Az üzem azért létesült, mert az anyacég az eddig Kínában, Indiában és Moldovában bérmunkában végeztetett termelést hozta vissza a szállítási fegyelem hiánya és a hullámzó minőség miatt.

Jelenleg évi 400-500 ezer pár felsőrészt gyártatnak Nagyvárad mellett. A szükséges egymillió pár másik fele ugyan még mindig Ázsiából jön, de az a cél, hogy ezt a termelést is Európába s ha lehet, Magyarországra hozzák.

Az a baj azonban, hogy hazánkban nem lehet évi félmillió felsőrészt gyártatni, mert az elmúlt években több nagy cipőfelsőrész-gyártó megszűnt, az itt-ott létesülő kisüzemek kapacitása pedig korlátozott.

Az 1800 négyzetméteres termelőüzem felépítése 280 millió forintba került, és 920 milliót fordítottak az olasz gyártmányú úgynevezett direkt fröccsöntő gépekre, ám az 1996-ban alapított JS Kft. a Gazdasági operatív program hátrányos helyzetű kistérségek számára kiírt pályázatán 500 millió forintot nyert vissza nem térítendő támogatásként. A tavaly 14 milliárdos árbevételt elért cég nemrégiben megvette az ugyancsak csengeri Winterberg Ungarn Kft.-t, amely cipőtalptermelésének a 80 százalékát eddig is felvásárolta. A most már komoly talpgyártó kapacitással rendelkező JS tervezi meg és állíttatja elő a Szamossal a hazánkban is forgalmazott Josef Seibel cipőket. Emellett összesen mintegy kétmillió párat készíttet cseh és bolgár alvállalkozókkal.

A Szamos Kft. termelésének 60 százaléka Németországban talál gazdára, de a 40 országban kapható Seibel cipők Csengerről az Egyesült Államokba – ahol egyre bővül a kereslet –, sőt Hongkongba és Új-Zélandra is eljutnak. A Seibel lábbelik mellett Szamos Kölyök cipők is készülnek a gyárban. A kft. 2007-ben saját gyerekcipőcsaláddal lépett piacra. A 18–40-es méretben gyártott Szamos Kölyökből 2008-ban 15 ezer, tavalyelőtt 30 ezer, az elmúlt évben pedig 37 ezer párat adott el a társaság kiskereskedőknek ügynöki hálózatán keresztül. Az idén a 40 ezret is elérheti a Kölyök értékesítése, azonban amíg az elmúlt télre közel 11 ezer párat igényeltek a kereskedők, az előttünk álló télre már csak 5000-re van megrendelés. Szerencsére a téli kollekcióból közel tízezret rendelt Ukrajna, és Juhász János reméli, jövőre már Oroszországba is szállíthatnak egy komoly mennyiséget.2007 karácsonyán leégett a Szamos raktárcsarnoka, és a tűzben a kiszállításra váró negyedmillió pár cipő mellett megsemmisült a gyártási alapanyag egy része is. Akkor Carl-August Seibel, a Josef Seibel Kft. tulajdonosa végig azon volt, hogy – saját erőből, a biztosítási díjból és pályázati forrásokból – újjáépítsék az üzemet, és a termelés itt maradjon Magyarországon. Így néhány hónap múlva 450 millió forintból 3700 négyzetméteres korszerű raktárcsarnokot építettek. Ezt bővítették 1700 négyzetméterrel, 160 millió forintos ráfordítással az elmúlt évben. Tavalyelőtt pedig 200 millió forintért korszerű gépeket telepítettek a Szamos Kft. cipőfelsőrész-gyártó üzemébe.

Mindezekre azért volt múlhatatlanul szükség, mert a szélsőségesen erős versenyben muszáj előremenekülni, hiszen csak megfelelő állománnyal és korszerű gépekkel lehetnek eredményesek a piacon. A válság kitörése alaposan megnyirbálta a kis árréssel dolgozó Szamos Kft. nyereségét. Ráadásul nemcsak az inflációkövetést nem tudták érvényesíteni az áraikban, de sok esetben a gyári árat is csökkenteni kellett, hogy megtarthassák a rendelésállományt. Juhász János magyarázatul hozzátette: napi 3500 pár alatt veszteséges a gyár működése.

A negyedik generációt képviselő Carl-August Seibel közgazdasági tanulmányainak 1993-as befejezését követően vette át a családi vállalkozás irányítását.

A negyedik generációt képviselő Carl-August Seibel közgazdasági tanulmányainak 1993-as befejezését követően vette át a családi vállalkozás irányítását.-->