Csendesebben és zöldebben

Adósság, recesszió, emelkedő megélhetési költségek hatása lopakodott be a 41. Tokiói Autószalon termeibe – jellemezte a ma záruló eseményt a Telegraph. A japán autóeladások az amerikai és európai roncsautóprogramok ellenére is gyengélkednek, az erős jen pedig drágítja az exportot. A brit napilap kiemelte, hogy csupán 14 világújdonságot mutattak be, és a legnagyobb csarnokokban motorkerékpárokkal kellett feltölteni az autók üresen maradt helyét. Európából ugyanis mindössze három márka, a rétegmodelleket gyártó Lotus, a Caterham és az Alpina bérelt területet. Az általános kedvetlenséget és lanyha érdeklődést látva még az egymillió látogatót is szinte elérhetetlennek tartotta a Japán Autógyártók Szövetsége, noha a legutóbbi, két évvel ezelőtti rendezvényt még 1,425 millióan keresték fel, és a mostani 109-cel szemben 241 kiállító mutatkozott be.

A csendes szalon fő üzenete a környezetvédelem volt: a kiállítás az elektromos, valamint a hibrid járművek bemutatására összpontosított. Ám közülük nem egyet már tavaly is lehetett kapni Japánban. Az eladási adatok nem verdesik az eget, a Mitsubishi elektromosából, az i-MiEV-ből tavaly június óta mindössze 600 kelt el a szigetországban.

A valódi újdonságok között volt a Suzuki Swift feltölthető hibridváltozata. A Suzuki sok ötletet vett át partnere, a General Motors jövőre piacra kerülő modelljéből, a Chevrolet Voltból. A kocsi ugyan csak 20 kilométert tehet meg 74 lóerős elektromos motorjával, de hálózatról tölthető, illetve 54 lóerős benzinmotorja a kellő időben bekapcsol ahhoz, hogy menet közben feltöltse a lítium ionos akkumulátort. A Swift Plug-in Hybrid sorozatgyártásáról azonban még nincs információ.

Ugyanekkora távolságot tehet meg a Toyota Prius Plug-in Hybrid tanulmánymodell is, viszont a harmadik generációs „normál-hibrid” Prius Tokióban elnyerte az Év Japán Autója címet.

A Honda természetesen otthon is kiállította a hidrogéncellás FCX Clarityt, amely azonban addig nem jön Európába, amíg nem épül ki az következő évtized közepére tervezett európai hidrogénkút-hálózat. Közben a Daimler AG bejelentette – igaz, nem Tokióban, ahol nem képviseltette magát –, hogy már ebben a hónapban megkezdik az elektromos Smart első, ezerdarabos szériájának gyártását a lotaringiai Hambachban.

A tervek szerint jövő ilyenkor kerül piacra Európában és az Egyesült Államokban a Nissan elektromosa, a Leaf, amelynek árát „világszerte befolyásolják majd a helyi, regionális és nemzeti adócsökkentések és ösztönzők” – áll a cég közleményében.

Vásárlásösztönző lépéseket vár a magyar kormánytól az Indiában készülő Reva villanyautókat importáló Comtex Green Zrt. vezérigazgatója, Szabó János is. Mint mondja, adókedvezményekre, vételár-visszatérítésre gondol, és példaként említi, hogy Franciaországban ötezer euró, Ausztriában 30 százalékos a vásárlás támogatásának mértéke. Vagyis ennyivel olcsóbban veheti meg a kocsit a vevő.

„A vásárlás támogatására Magyarországon jó forrás lenne a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyó összeg – állítja a Comtex Green vezetője, kiemelve: „Ezt amúgy is csak olyan beruházásokra lehet költeni, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Az elektromos autózás pedig pontosan ilyen.”

A cég fél év alatt mindössze két darabot értékesített a 2,6 méter hosszú és 1,3 méter széles, kétszemélyes városi villanyautóból. A Reva ugyanis nem olcsó, legolcsóbb kivitele 3,563 millió forintba kerül. A lítiumionos akkumulátoros modell pedig már több mint 7 millió.