Csodavárás a járműpiacon
A fentiek annak ellenére is aggodalommal töltik el a járműkereskedőket, hogy júniusban már „csak” 24 százalékkal kevesebb személykocsi került forgalomba Magyarországon, a kishaszonjármű-eladások csökkenése pedig mindössze 9 százalékos volt a múlt év júniusához képest. A mennyiség azonban már ijesztően kicsi, miután – ha lenne is hitelkihelyezési szándék – a magánvásárlók egyszerűen nem mernek több évre szóló kötelezettséget vállalni. A piacot gyakorlatilag a vállalati flottavásárlások tartják életben, ám a cégek jóval ritkábban cserélik flottájukat, és kevesebb kocsit is rendelnek a korábbiaknál. Ez a tendencia várhatóan mindaddig megmarad, ameddig a vevőfinanszírozás és ezen belül az ügyfelek hitelfelvételi kedve vissza nem tér. Erre azonban egyelőre nem a közeljövőben számít a szakmai szövetség, hiszen – mint Erdélyi Péter kiemelte – a világválság hatása alól éppúgy késve szabadul fel a magyar gazdaság, amint némi késéssel gyűrűzött be a krízis.
A gépjárműimportőrök mindenesetre abban bíznak, hogy a kormány első intézkedései megnyugtatóan hatnak a piaci szereplőkre, illetve hogy a munkanélküliségi mutatók javulása révén egyre inkább hajlandók lesznek az emberek jövőbeni kötelezettségeket vállalni.
Persze nem csupán a válság miatt zuhant az értékesítés, hanem amiatt is, hogy az évtized első kétharmadában „túltöltődött” a piac. Az MGE elnöke ezt az akkori túlságosan megengedő hitelezési rendszernek tulajdonítja, amikor a piac valós felvevőképességénél mintegy 50 százalékkal több kocsi talált gazdára. Azóta persze a pénzügyi felügyelet kezdeményezésére szigorodtak a hitelkihelyezési szabályok, viszont a piaci viszonyok nem normalizálódhattak a halmozódó válságjelenségek miatt. Ezért Erdélyi úgy véli, nagy a veszélye annak, „hogy a hazánkba települt importőrök, képviseletek előbb-utóbb átgondolják a magyar piac ellátását”. Vagyis azok a gyári tulajdonban lévő márkaképviseletek megszűnhetnek, amelyek kereskedő partnerei – az egész országban, együttesen – csak néhány tucat kocsit tudnak eladni egy hónap alatt. Ebben az esetben külföldről láthatják el a magyar piacot. A Jato Dynamics legfrissebb adatai szerint például a tömegmárkák közül júniusban csupán 89 Hyundai, 82 Kia és 27 Mitsubishi kelt el Magyarországon. Vannak egyéb márkák is, amelyek hasonlóan alacsony eladást értek el, de azok több márkát forgalmazó autóipari csoporthoz tartoznak, így nincsenek ilyen fenyegetett helyzetben.
A szakmai szövetség úgy látja, hogy ha beindul ez a folyamat, jelentős állami bevételkiesést és további munkahelyek megszűnését eredményezheti. Ezt a lehetőséget azzal együtt is reálisnak tartják, hogy valamennyien tudják: a magyar piac valóságos újautó-vásárlási potenciálját nem a 2000-es évek első felében elért évi 200 ezer darab körüli szinthez kell mérni. A reálisnak mondható 120-140 ezer darabhoz képest azonban még sokáig érzékelhető lesz a jelentős elmaradás.
Gyöngyössy István, az Iveco-képviselet igazgatója, az MGE elnökségi tagja a teherautó-piacról elmondta, hogy a 3,5 tonna össztömeg fölötti járműveket használó vállalkozások helyzete még nem javult annyira, hogy ez a piac jelentősen meginduljon. A júniusi adatok a tavalyi év júniusához képest javulást mutatnak ugyan, de a szakember ezt a szezonális hatásnak tulajdonítja, hangsúlyozva ugyanakkor az értékesítési szint rendkívül alacsony voltát. Noha a szövetség számításai szerint a fuvarigény évi ötezer teherkocsi cseréjét tenné indokolttá, az idén 2100–2300 között lesz az utakra kerülő új járművek száma. A jövő évben sem számít 2500-nál nagyobb darabszámra a szakma, mivel az újjármű-piac fellendülését hátráltatja a nagyszámú alig használt teherautó, amely vevőre vár országszerte.
Mivel sok fuvarozó vállalkozás megrendelés nélkül maradt a szállítási igény drasztikus csökkenése miatt, és bevétel híján nem tudta fizetni a jármű részleteit, vannak csupán néhány ezer kilométert futott teherkocsik is a piacon – hangsúlyozta Gyöngyössy István, hozzáfűzve: az egyértelmű túlkínálat miatt oly mértékben zuhantak a használtjármű-árak, hogy újakat eladni is egyre nehezebben lehet. Emiatt csupán két év múlva stabilizálódhat úgy-ahogy a teherjármű-kereskedelem, ám 2012-ben is csupán a 2002-es szintre kapaszkodhat fel a szakma. Pedig 2008-ban még több mint 7 ezer, 3,5 tonnásnál nagyobb kocsi került az utakra.
Az ágazatról
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete tájékoztatása szerint az ágazat közel 50 ezer embernek ad munkát, és a válság ellenére is több mint 80 milliárd forint adót fizetett a költségvetésnek a regisztrációs adó összegén felül. Azt követően, hogy az elmúlt évben a márkakereskedések 12 százaléka megszűnt, még mindig megközelíti a 800-at a működő kereskedések száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.