Dől az országba az áldrágakő
A magyarországi vásárlók becsapása azért is könnyű – egy neves drágakőszakértő tapasztalatai szerint –, mert a drágakövek töredékét sem ismerik, „az újgazdagoknak pedig sem ízlése, sem vásárlási kultúrája nincs”. Gyakran lóvá tehetők a kereskedők is, mert többnyire híján vannak azoknak az eszközöknek, amelyekkel felfedhetnék a csalásokat. Így azután az országban sokan olyan rubint viselnek ékszer gyanánt, amelynek karátjáért akár 13 ezer dollárt is fizettek, holott csak ezer forintot ér, mert szintetikus termék. Mások kétezer dollárt fizetnek néhány száz dollárt érő, kisebb értékű, de hőkezeléssel csillogóvá tett rubinért, vagy még többet a csak pár ezer forintos, színes üveggel feltöltött rubinhéjért. A rubinhamisítás anynyira bizalmatlanná tette a piacot, hogy sokan szívesebben viselik helyette a rubinnak látszó, de annál olcsóbb, kezeletlen, természetes piros spinellt.
A zafírtulajdonosok sem lehetnek feltétlenül nyugodtak. Sokan zafírárban vesznek a zafírnál jóval kisebb értékű kék spinellt vagy diffúziós beavatkozással jobb színtulajdonságokkal felruházott, eredetileg kis értékű zafírt. Viszont az opálnál megengedett és nem is csökkenti a kő árát, ha azt két vagy három darabból ragasztják össze dupletté vagy tripletté.
A manipulált, kezelt vagy hamis kövek többsége ázsiai kőelosztó központokból, például Thaiföldről érkezik, de szállítanak Madagaszkárról és Dél-Amerikából is. A feltöltött gyémánt főként Izraelből érkezik, ahol a gyémánt lézeres fúrására alkalmas technikát kidolgozták, ugyanis a fúrt lyukon keresztül tölthető fel a kő értéktelen anyaggal. A szintetikus – tehát nem hamis, de nem is természetes, ezért olcsóbb – gyémánt az USA-ból jön, ahol nagy a termék piaca, mert vőlegénynek eljegyzési ajándékként kötelező az anyagi helyzetét és társadalmi rangját mutató értékű, gyémántköves gyűrűt ajándékozni a menyasszonyának.
A szintetikus köveket nem a vevők megtévesztésére, hanem az ipar számára fejlesztették ki. Az óra- és a precíziós műszergyártás nagy mennyiségű kvarcra tart igény, a műholdakhoz zafírt kell szállítani, vágó-, fúróeszközökhöz gyémántot. Szintetikus gyémántban Oroszország is erős, amelyet e téren az ellene a második világháború előtt elrendelt embargó serkentett fejlesztésekre. A szintetikus gyémánt csak 30 százalékkal kerül kevesebbe az eredetinél az előállítás drágasága miatt. A hazai piacot némiképp védi, hogy a két legnagyobb drágakő-kereskedő, a Moon River és az El Peso megbízható forrásból és főleg természetes követ importálnak. Behoznak szintetikust is, de szakmai vélemények szerint azt megfelelő tájékoztatással és korrekt áron forgalmazzák.
Ám rajtuk kívül is sokan hoznak be követ, és sokszor maguk sem tudják, hogy hamisítványnyal van dolguk. Vevőikkel együtt védtelenek azokkal a beavatkozásokkal szemben, amelyek leleplezése speciális műszerek használatát feltételezi. „Húszmillió forintból szereltem fel a laboratóriumomat német drágakővizsgáló eszközökkel, de keretszerződések alapján igénybe vehetem az ELTE és az MTA berendezéseit is. Pontosan tudom, hogy melyik intézetben milyen mérőműszerek vannak, hiszen korábban biofizikusként dolgoztam” – válaszolt a Világgazdaságnak a közelmúltban nyitott GemSztár drágakőlabor vezetője és tulajdonosa. Szitó Tánya szerint biztosítási szempontból is kívánatos lenne a nagy értékű vagy annak hitt kövek nemzetközileg elismert tanúsíttatása, ma ugyanis a lakásban tartott köveket csak a lakásbiztosítás részeként, komolytalan összegre lehet Magyarországon biztosítani. (A nemzetközi drágakőpiacot az amerikai GIA szabvány és az európai székhelyi CIBJO minőségosztályozási szabványok uralják, a GemSztár az utóbbi szerinti ad tanúsítványt, nem drágakövek esetében pedig szakértői véleményt.)
A szakma működését a Grósz-kormány idején luxusadóval nehezítették
„Nem jellemző, hogy drágakövet befektetési céllal vásároljanak, az évente gazdát cserélő hazai mennyiségről vagy értékről pedig nincs statisztika” – tudtuk meg a terület hazai szaktekintélyétől. Ám Oberfrank Ferenc a fő számok ismerete nélkül is borúlátó. Emlékeztetett, hogy a szakma működését már a Grósz-kormány idején luxusadóval – 80-90 százalékos fogyasztási adóval – nehezítették, a drágaköveseket és ötvösöket itthon kapitalistának, nyugaton kommunistának bélyegezték. Így is nagy eredményeket mutattak fel. Közel 30 országba exportáltak, s nem volt olyan nemzetközi megméretés, ahol ne gyűjtöttek volna be elismeréseket. A rendszerváltás után a terület állami monopóliumának megszűnésével a szakma szétesett, széthúzóvá vált, esetenként elment „fekete” irányba, közben „dől be a Nyugat és a Kelet szemete”. Oberfrank Ferenc szerint az állam legalább a külföldi kiállításokon való megjelenéseiket támogathatná.
B. Horváth Lilla A szakma működését a Grósz-kormány idején luxusadóval nehezítették „Nem jellemző, hogy drágakövet befektetési céllal vásároljanak, az évente gazdát cserélő hazai mennyiségről vagy értékről pedig nincs statisztika” – tudtuk meg a terület hazai szaktekintélyétől. Ám Oberfrank Ferenc a fő számok ismerete nélkül is borúlátó. Emlékeztetett, hogy a szakma működését már a Grósz-kormány idején luxusadóval – 80-90 százalékos fogyasztási adóval – nehezítették, a drágaköveseket és ötvösöket itthon kapitalistának, nyugaton kommunistának bélyegezték. Így is nagy eredményeket mutattak fel. Közel 30 országba exportáltak, s nem volt olyan nemzetközi megméretés, ahol ne gyűjtöttek volna be elismeréseket. A rendszerváltás után a terület állami monopóliumának megszűnésével a szakma szétesett, széthúzóvá vált, esetenként elment „fekete” irányba, közben „dől be a Nyugat és a Kelet szemete”. Oberfrank Ferenc szerint az állam legalább a külföldi kiállításokon való megjelenéseiket támogathatná.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.