Világgazdaság Online

A KSH szerint az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index októberben 1 százalékkal csökkent.

Az ipari kibocsátás októberi, 8,3 százalékos – az előző havi adathoz képest kisebb mértékű – növekedésében a bázishatás mellett az előző hónapokhoz képest mérsékeltebb belföldi kereslet érvényesül. 2009 első tíz hónapja közül októberben volt a legmagasabb a termelés szintje. Az ipari export 2010 első tíz hónapjában 15,9, októberben 14 százalékkal bővült 2009 azonos időszakához viszonyítva.

Októberben az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év tizedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene a feldolgozóipari átlag felett, 16,8 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egynegyedét adó járműgyártás kivitele 10,4 százalékkal nőtt.

Az ipar január–októberi belföldi értékesítése 2,8, a októberi nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első tíz hónapjában 0,9 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól; ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 októberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 9,2 százalékkal nőtt, a csekély súlyú bányászatban 9,1 százalékos visszaesés figyelhető meg.

Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása kismértékben, 0,7 százalékkal haladta meg a tavalyi bázis szintjét. 2010 októberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben regisztráltunk termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően, 17,7 százalékkal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti.

A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés majdnem egyötödét adó járműgyártás 9,2 százalékkal emelkedett. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés kilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása több hónapi visszaesés után októberben 4,2 százalékkal bővült, ami főként az értékesítés egyharmadát kitevő exporteladások élénkülésének köszönhető; a hazai eladások az előző év szintjén maradtak.

Átlag körüli volumenbővülést regisztrált a KSH a közepes súlyú alágaknál a gép, gépi berendezés (10,5 százalék), a vegyi anyag, termék (8,2 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásban (7,7 százalék) is. Folytatta eddigi, egész éves kiemelkedő teljesítményét a kisebb súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása: a termelés volumene 21,8 százalékkal magasabb volt, mint tavaly októberben.

Az előző hónapokhoz képest dinamikamérséklődés figyelhető meg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (3,9 százalék), elsősorban az alapanyagok termelésének visszaesése miatt. 2010 októberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 3,3 százalékkal nőtt 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések alig, 0,7 százalékkal, az új belföldi rendelések jelentősen, 21,1 százalékkal emelkedtek. Az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt csökkent rendelésállomány feltöltésére, így az október végi összes rendelésállomány 7,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 12,7 százalékos növekedése – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 első tíz hónapjában – a tavaly ilyenkor regisztrált 11,8 százalékos létszámcsökkenést folytató 2,2 százalék os létszámvisszaesés mellett következett be. 2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első tíz hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (17,9 százalék), a legkisebb Közép-Dunántúlon (3,5 százalék) figyelhető meg.