Gúzsba kötve táncoltatják a gyógyszeripart

A magyarországi termelőkapacitással rendelkező magyar gyógyszercégek, a Richter, az Egis, a TEVA és a Sanofi egyetlen év alatt több mint 1155 milliárd forinttal, a teljes magyarországi nemzetgazdasági hozzáadott érték (GVA) 4,8 százalékával járultak hozzá 2010-ben Magyarország gazdaságához. Ez az összeg 2008 és 2010 között összesen csaknem 2704 milliárd forintot tett ki, és folyamatosan emelkedik – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Ugyancsak egy Századvég-kutatása eredménye, hogy immár arról is konkrét adatok vannak, mekkora hozzáadott értéket képviselnek a magyar gazdaság számára azok az innovatív cégek, amelyek ugyan nem nálunk állítják elő, de itt (is) értékesítik készítményeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének 24 tagvállalata a közvetlenül és közvetett hatások révén a GVA 0,9 százalékával, együttesen 204,8 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő 2012-ben.

A gyógyszeriparnak kitüntetett szerepe van tehát a magyar gazdaságban, jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy bekövetkezzen és tartós legyen a növekedési fordulat – ezeket a gondolatokat szinte minden alkalommal hangsúlyozták a kormány szereplői is, amikor stratégiai megállapodást kötöttek az iparág kiemelt szereplőivel. Érdemes visszaidézni: egy multinacionális nagyvállalat, a Coca-Cola után, még 2012-ben egy teljes egészében magyar tulajdonban lévő gyógyszervállalat, a Richter lett a kormány második, a gyógyszercégek közül pedig az első stratégiai partnere. 20103-ban a TEVA-val, a Sanofival és az Egisszel, legutóbb, idén márciusban pedig a Servier-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodást a kormány.

A lényeg mindazonáltal nem változott: az iparágat sújtó különadók maradtak, a finanszírozási rendszer továbbra is a rövid távú érdekeket, a megtakarítást tartja szem előtt. Megszorítások, visszavágások, sőt iparági különadók, különösen a válság óta, szinte mindenütt vannak, de azok mértéke meg sem közelíti a hazai extra adókét és befizetésekét. Ezek világszinten is kiemelkedően magasak.

Ezt igazolja, hogy e sarcok bevezetése, 2003 óta ez év végéig előreláthatólag megközelíti a 473,7 milliárd forintot az az összeg, amit a gyógyszergyártók az OEP-kasszába befizetnek. Összehasonlításképpen: a gyógyszerek tb-támogatására fordított keret tavaly már el sem érte a 300 milliárd forintot, és ez az idén is így lesz. Vagyis a gyógyszergyártók jelentős mértékben hozzájárulnak a betegek gyógyszerhez jutásához.

Eközben a gyógyszerkassza folyamatosan apad: a 2009-es 343,2 milliárd forinttal szemben tavaly a patikai forgalomban már csak 281,5 milliárd forint támogatást fizetett ki a patikai forgalomban kiváltott gyógyszerek után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A teljes támogatáskiáramlás azonban 296 milliárdot tett ki, mivel ehhez még hozzájön az a 14 és félmilliárd forint, amellyel az olyan, úgynevezett speciális beszerzésű készítményeket támogatta a biztosító, amilyenek például az olyan ritkább, ugyanakkor drága betegségek orvosságai, amilyen a Hepatitis-C vagy a Sclerosis Multiplex.

A közkiadások radikális lefaragása miatt nem csak a gyógyszercégektől szedett be egyre többet az állam, de értelemszerűen a lakossági gyógyszerkiadások is nőttek: öt évvel ezelőtt a teljes gyógyszerforgalom 40 százalékát voltak kénytelenek zsebből fizetni a betegek, 2013-ra ez az arány már meghaladta a 48 százalékot. A közforgalmú gyógyszerek körében a támogatás az utóbbi években mindössze a teljes gyógyszerkiadás 51-52 százalékát tette ki. A teljes gyógyszerforgalom, vagyis a recept nélkül kapható gyógyszerekkel együtt számolt értékesítés esetében pedig a 296 milliárdos OEP-költés mellett a lakossági kiadások tavaly már elérték a 280 milliárd forintot.

Ennek az is az oka, hogy a vény nélkül kapható orvosságok forgalma a teljes gyógyszerforgalmon belül jelentősen, 10,8 százalékkal nőtt 2013-ban, és a recept nélkül kapható orvosságok piaci részesedése számítások szerint elérte a 19,6 százalékot. A tendencia pedig gyógyszerpiaci szakértők szerint tovább folytatódik, mert a kormány árletörő intézkedései, az új készítmények húzódó befogadása miatt jelentősen csökkennek a gyógyszercégek bevételei Magyarországon a vényköteles orvosságok piacán. Nem véletlen, hogy tavaly a költés szerinti TOP25 hirdető között hét gyógyszert vagy gyógyszert is forgalmazó cég található.
A gyógyszeriparban tehát, miként a Richter vezérigazgatója fogalmazott, egyértelműen véget ért az aranykor. Ugyanakkor, mint Bogsch Erik hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ne állna reményteljes jövő az iparág előtt.