Katasztrófaközeli helyzet

Hajszálon múlt, hogy nem állt le a magyarországi személykocsi- és kishaszonjármű-import a múlt héten – értesült a Világgazdaság. Egy közlekedési minisztériumi rendelet január elsejével ugyanis körülbelül egymillió forint értékű járulékos beruházást írt volna elő az autóbontóknak, ezt a cégek nem tudtak volna vállalni, ezért szerződést kellett volna bontaniuk az autóimportőrökkel, amelyeknek így le kellett volna állítaniuk a behozatalt. A jogszabály életbelépését azonban az utolsó pillanatban, december utolsó napjaiban – fél évre – elhalasztották – tudta meg lapunk Erdélyi Pétertől, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) társelnökétől.

A hatályos uniós irányelv szerint a gyártó vagy az importőr köteles gondoskodni a hulladékká vált termékek feldolgozásáról, megsemmisítéséről. Ez a járművek esetén a 3,5 tonna alatti össztömegre vonatkozik. Ha az importőr nem tudja feldolgoztatni a roncsot, felfüggesztheti az új kocsik behozatalát. Erre tulajdonképpen rá is van kényszerítve, ha ugyanis a feltételeket nem teljesíti, olyan mértékű bírsággal sújtják, amely versenyképtelenné teszi a piacon.

A Magyar Közlöny november 23-i számában megjelent minisztériumi rendeletben az is szerepelt, hogy a bontóknak festékrétegvastagság-mérőt és anyagfolytonosság-mérőt kell venniük, ezek együtt 250–400 ezer forintba kerülnek – jelezte a Világgazdaságnak Nagy László, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója, hogy miért nem tudták vállalni a cégek a pluszkötelezettségeket. Arról nem beszélve, hogy a bontók szerint minderre nincs is szükség, hiszen miért kell tudni szétdarabolás előtt, hogy például hegesztették-e a kocsit? Nekik nem feladatuk az eredetiségvizsgálat – hangsúlyozzák.

A rendelet tartalmazza azt is, hogy egy meghatározott számítógép-konfiguráció mellett fix IP-címet, kártya-, vonalkódolvasót, lézernyomtatót, valamint szkennert is szerezzenek be a bontók. No meg bontónként legalább két embernek kellene 24 ezer forintos vizsgát tenni a készülékek kezeléséről. Mindezt annak érdekében, hogy az autó forgalomból való kivonása ellenőrzött és ellenőrizhető módon folyjon. Így haladhatja meg az együttes beruházási költség az egymillió forintot – foglalta össze Nagy László, rámutatva, hogy minderre a legális bontók forgalmából nem telik. A regisztrált bontókat jelentős költségek terhelik. A járművekben lévő olajat, hűtőfolyadékot, akkumulátorokat a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni. Mindeközben a vashulladék kilójáért a kohók számára alapanyagot készítő darálóüzem mindössze 18 forintot fizet. Ráadásul a régi autókból kinyert és újraértékesítésre váró különböző részegységek – a lámpáktól a szélvédőkig – bizonyos típusok esetében hegyekben állnak, miközben a nem regisztrált úgynevezett feketebontókkal egyre nehezebb versenyezni a használt alkatrészek piacán. Nagy László az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján (lásd táblázatunkat) úgy véli, hogy a feketebontókban legalább annyi kocsit szednek szét, mint a legális műhelyekben. Ha életbe lépett volna a jogszabály, január elején valóban megállt volna az élet az autópiacon – erősítette meg lapunknak Stekl László, a FIAT Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve: amennyiben nem változtatják meg az egyelőre felfüggesztett előírást, kérdés, lesz-e olyan bontó, amellyel szerződést lehet kötni.

A piac ismerői szerint a leállás totális káoszhoz vezetett volna. A kereskedőknek már így is nagyon alacsony az eladásokból származó árbevétele, ugyanakkor a korábban felvett beruházási hiteleket törleszteni kell. Így heteken belül csődhullám árasztotta volna el a szakmát, és ebből a használtkocsi-árak azonnali emelkedése sem jelenthetett volna menekvést.

Három év múlva talál magára az autópiac

Az öt évvel ezelőtti 200 ezerrel szemben ebben az idén legfeljebb 65 ezer személygépkocsi forgalomba helyezése várható. Igaz, ez előrelépés a tavalyi 60 ezerhez képest, de ahhoz kevés, hogy a kereskedők és szervizek fellélegezzenek – jelentette be tegnapi tájékoztatóján Erdélyi Péter, az MGE társelnöke. A lakossági hitelezés feltételeit szabályozó kormányrendelet nehezíteni fogja a forgalom fellendítését, akárcsak az üzemanyagárakba épített jövedéki adó emelése. A szakmai szervezet szerint a magyar piac reális személyautó- és kishaszonjármű-felvevő képessége – válságmentes időkben – 120 és 140 ezer között van. Szakértők úgy látják, hogy ez a mennyiség 2-3 éven belül érhető csak el.

A piac minden résztvevője arra számít, hogy az idén több kis- és közepes vállalkozás vásárol személyautót és kishaszonjárművet – véli Stekl László. Egyrészt azért, mert a tavaly elhalasztott vásárlások miatt egyre időszerűbbé válik a csere. Másrészt a kkv-k megfontoltabb vásárlók, mint a magánszemélyek, és talán valamivel könnyebben jutnak hitelhez is. Vállalkozások nemigen szálltak be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megszüntetett nullaszázalékos önerővel, 120 havi részletre indított hitelkonstrukciókba, amelyek ezerszámra dőltek be.

Az első fél év pangása és a választások után a kereslet fellendülésére számítanak az importőrök. Igaz, sok függ az új kormány első lépéseitől, ám a választások a fogyasztói bizalom erősödését eredményezhetik.