Nem vette át az elnyert 150 millió forintos állami támogatást a Bonbonetti, mert a népegészségügyi termékadó – neta vagy közkeletű nevén: a chipsadó – lehetetlenné teszi a tervezett beruházásokat.
„Megértjük a költségvetés nehéz helyzetét, és készek is vagyunk arányosan hozzájárulni a közös teherviseléshez, de az édességekre a tervezett teljes netabevétel közel kétharmadát vetették ki” – mondta Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója, hozzáfűzve, hogy az átlagos napi kalóriabevitel kevesebb mint 5 százaléka az édesség a chipsekkel együtt. Ennek ellenére a teljes chipsadó kétharmadát erre a kategóriára terhelték, tehát ez aránytalanul súlyos csapás az ágazatra nézve.
A szakember szerint az indokoltatlan és aránytalan adóteher miatt – amely az általa vezetett csoportnak a jövő évben 800 millió forintos újabb adót jelent – a szakmabeli cégeknek alapjaiban át kell gondolniuk a teljes stratégiát, és ez elbocsátásokkal járhat az egész szektorban.
Az utolsó nagy magyarországi csokoládégyártó a három telephelyen 710 saját dolgozót foglalkoztató Bonbonetti csoport, amelynek központja a Bonbonetti Choco Édesipari Kft., az egykori Budapest Csokoládégyár. A csoport a közelmúltban 62 dolgozó elbocsátására kényszerült, és lemondott arról, hogy – a 150 milliós állami támogatással együtt 450 millió forintért – új desszertgyártó kapacitást építsen 90 fős nagykanizsai gyárában.
Emellett a 430 embernek munkát adó budapesti gyár 1,8 millió eurós beruházási tervét is felfüggesztették – pedig a fejlesztések révén talán az exporthányad is nőhetett volna. A csoport árbevételének több mint harmadát adja az export, amely az elmúlt évben meghaladta a 3,236 milliárd forintot. A Bonbonetti csoport tulajdonosa a CEE Private Equity Fund. Pénzügyi befektető lévén azonban már nem hisz úgy a magyar piacban, mint korábban, és nyár vége óta az a kérdés, mi legyen a legnagyobb magyar csokigyárral, amelynek még a terjeszkedésre is lehetősége nyílna.
Vannak ugyanis olyan kisebb cégek, gyárak, amelyek felszámolás alatt vannak, és Sánta Sándor szerint a megvásárlásuk révén növelhetnék a mérethatékonyságukat, illetve szélesedhetne a cégcsoport termékkínálata. Csak az a baj, hogy az új adó miatt elbizonytalanodott tulajdonos nem szán rá pénzt, így a felvásárolható gyártók is külföldi – lengyel vagy román – kézbe kerülhetnek, mivel likvid magyar tőke nemigen van a piacon.
Ami az édességeket illeti, brutális a verseny, hiszen Magyarországon a világ legnagyobb cégei – a Kraft, Mars, Nestlé, Ferrero, Storck – értékesítik a termékeiket. Ennek ellenére az étcsokoládék közt a Bonbonetti Tibi csokija, az alkoholos desszertek versenyében pedig a Chery Queen (leánykori nevén: konyakos meggy) a piacvezető. Más kérdés, hogy noha mindenhol a hazai vállalkozások támogatásának szükségességéről hallani, a chipsadó leginkább a magyar gyártókat sújtja, mert a már említett világcégek büdzséjében szinte láthatatlan tétel ez az adó.
Ha az volt a törvényalkotók célja, hogy csökkenjen az édességfogyasztás, akkor sikerrel jártak. Az év első felében még növekedett a magyar tábláscsoki-piac, a szeptember elseje óta hatályos chipsadó miatt azonban 15-20 százalékos fogyasztói áremelkedés következett be, s ez meg is látszik a forgalom alakulásán.
Így az adó mellett – második csapásként – a fogyasztás viszszaesése is komolyan sújtja a céget, amely szeptemberben módosította a recepteket: tejporral, kakaóval helyettesítte a cukrot, hogy egészségesebbé váljon a termék. Ezt persze jelezni kellett a csomagoláson is, ami pluszköltséget jelentett.
És akkor jött a harmadik csapás. A szeptember elsején hatályba lépett törvény még csak a 100 grammonként 40 grammnál több cukrot tartalmazó termékekre vonatkozott. Az októberben végrehajtott módosítás viszont a kilogrammonkénti 100 forintos adót 130 forintra emelte, ugyanakkor azóta már a termék teljes cukortartalma számít, tehát a tejpor tejcukortartalma is.
Nem is meglepő, hogy ezek után a CEE Private Equity Fund elbizonytalanodott a jövőt illetően, pedig a Bonbonetti az elmúlt tíz év alatt egyebek között annak köszönhetően állhatott át a minőségi csokoládégyártásra és hozhatott létre új termékeket, hogy a tulajdonos évente átlagosan egymillió eurót engedélyezett a beruházásokra.
Külföldön készülő magyar csokoládék
Generációk nőttek föl a Boci csokin, a Piros mogyoróson, a Sport szeleten, valamint a Tibi csokoládén. Mára ezek közül csupán az utolsó, a Tibi készül Magyarországon. A Tibi-család az elmúlt évtizedben egyebek között egész mogyorós, marcipános, gyümölcsös termékekkel gazdagodott, miközben a gyár a csokoládé minőségét is jelentősen javította.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.