Lesz-e magyar elektromos jármű?

A hálózatról valamint menet közben pedállal is tölthető Moveo robogó prototípusa elkészült, és ha sikerül befektetőket találni, a sorozatgyártás a jövő év végén indulhat meg – tájékoztatta lapunkat tavaly májusban Hegedűs Zsolt az Antro csoport részéről.  Ma pedig azt mondja az Antro Nonprofit Kft., a Moveo Zrt. valamint a Solo-Duo Zrt. részéről Győrffy Orsolya ügyvezető, egy év múlva indulhatna a sorozatgyártás – ha azonnal jelentkezne egy befektető.

A mindössze 25 kilós guruló bőrönddé összecsukható robogó tulajdonképpen a 2001 óta fejlesztett, és a válság miatt parkolópályára került Solo elektromos autó köpenyéből bújt ki. A napelemes, hibridhajtású jármű fejlesztésére tavalyig 360 millió forintot fordított az Antro csoport, amelynek első tagja az Antro Alternatív Erőforrásokat és Járműveket Fejlesztő és Gyártó Kht. volt. A kht. azonban már négy éve látta, hogy a tervezett sorozatgyártás beindításához több mint tízmilliárd forintra lenne szükség, ezért a további fejlesztések és a sorozatgyártás finanszírozására még 2007-ben részvénytársaságot alapított.

A Solo-Duo Zrt.-be a kockázati tőkebefektetők mellett olyan cégeket vártak, amelyek a befektetésen túlmenően akár a gyártásban is részt kívánnak venni. Ez azonban még nem jött össze. Az akkori tervek szerint a különlegesen könnyű és kisfogyasztású autó első, egyszerűsített változatának gyártása akár 2010-11-ben megkezdődhetett volna, és egy alsóközép kategóriás autó árán került volna piacra. Az alacsony fogyasztói ár eléréséhez persze évi 10 ezer darab fölé kellene növelni az eladást, ezért korántsem csak magyarországi gyártásban és forgalmazásban gondolkodott a Kht.

Pénz nélkül azonban a legjobb ötlet sem valósítható meg. Mert hiába vívott ki nagy érdeklődést a Solo prototípusa 2008 őszén a párizsi autószalonon, olyannyira, hogy sokan meg is akarták vásárolni, ha ott sem sikerült olyan befektetőket találni, amelyek pénzt adtak volna a gyártás beindítására. Ekkor döntött úgy az Antro, hogy előbb a robogóval foglalkozik. A csoport jelenleg is nagybefektető(ke)t keres a Moveo gyártáselőkészítésének finanszírozására. A robogó projektmegvalósításához 5,6 millió euró kellene (az autógyártáshoz ennek akár tízszerese is), és a cég jelenlegi számításai alapján ez a befektetés  2,5-3 éven belül megtérülhet.

Ha hirtelen megjelenne a jótündér az 5,6 millió eurós csekkel és jövő ilyenkor megkezdődhetne az Őrségben – például az egykori Savaria Cipőgyár helyi üzemcsarnokában – az évi 15 ezres gyártás, akkor a Moveo robogó fogyasztói ára 2400 euró körül alakulna. 
Győrffy Orsolya hozzáteszi ugyanakkor, hogy a Moveo Zrt. úgy tervezi, hogy már a manufakturálisan gyártott előszériát is elérhetővé teszi akár háromnegyed év múlva. Ekkor a kézi munkával előállított 300-400 kétkerekű mindegyike 4800 euróba kerülne. Igen meggondolandó ajánlat.

Vagy itt van egy másik elektromos kezdeményezés 2007 novemberéből, amikor a Világgazdaság a következőkről számolt be: "A tervek szerint 250 új munkahely létesülne Székesfehérváron, ha sikerülne Magyarországra hozni egy német elektromos autó sorozatgyártását – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter a Jövő Háza Központ előtt a Millenáris Parkban. A miniszter stílszerűen a több mint 10 ezer eurós, kétüléses, vászontetős kisautóval érkezett, amelyről elmondta, hogy karosszériája újrafeldolgozott műanyagból készült, ugyanakkor az ütközési teszt során négy csillagos eredményt ért el. A kormány és a TZ-ELMA német befektető csoportot képviselő Bednár András arra törekszik, hogy még idén megkössék a szerződést egyebek között az állami támogatásról valamint egy K+F központ létrehozásáról. "

Tőkehiány miatt azonban az egészből nem lett semmi. A Kóka János által is vezetett 1993-ban kifejlesztett „Hotzenblitz" nevű elektromos autóból mintegy 160 készült. Szériagyártása azonban sem Németországban, sem Ausztriában, sem Csehországban, sem Magyarországon mind ez idáig nem indult be, annak ellenére, hogy mind a mai napig meglepő és megnyerő külsejű elektromos jármű rendkívül környezetkímélő, ugyanakkor közlekedés biztonsági és kényelmi szempontból is megfelelő elektromos autó gyártását nagyon olcsón  lehetne megvalósítani  – foglalta össze lapunknak Bednár András, aki azóta sem adta fel a küzdelmet. Úgy tartja, hogy a Hotzenblitz bázisán kifejlesztett és korszerűsített elektromos autóval kis szériában – éves szinten 2000-5000 darabos gyártástól kezdődően – lehetne a magyar elektromosautó gyártást megvalósítani. Bednár összefoglaló tanulmánya szerint mindössze 5-8 milló eurós befektetésre lenne szükség az induláshoz.

No meg: elektromos töltőállomásokat kellene telepíteni a benzinkutaknál. A TZ-ELMA Zrt. nemrégiben Budapesten bemutatott egy elektromos töltőoszlopot, amit ki lehet egészíteni napkollektorral és puffertárolóval – mondja Bednár András, hozzátéve: ideje lenne élni azzal, hogy Magyarországon igen magas a napsütéses órák száma, és ki kellene használni az ingyen nap- és szélenergiát. Elképzelései szerint 10-16 millió forintért lehetne átalakítani a füstokádó BKV szólóbuszokat 2 óra alatt feltörhető, egy töltéssel 50 kilométer megtételére alkalmas elektromos járművekké.

Elkészült ugyanakkor az ELMA (ELektromos és MAgyar) teljesen elektromos üzemű személygépkocsi, amelynek műszaki és használati paraméterei – a Zrt. szerint – a nagy autógyárak által kifejlesztett teljesen elektromos üzemű autóival ( pl.: Mitsubisi ieV., Think, Citroën, Smart, stb.) egyenértékűek, sőt némely paraméterében meg is előzi azokat.

 
A baj csak az, hogy a TZ-ELMA Zrt.-től egy első generációs Suzuki Swift átalakított példányáról kaptunk fotót, és – tegyük szívünkre a kezünket – az nemigen mozgatja meg a fantáziát. Főleg, ha a cég honlapja szerint lítium akkumulátorokkal együtt "10 ezer eurótól" indul a fogyasztói ár, Bednár András közlése szerint pedig inkább 15 ezer euróról beszélhetünk.