Made for China, avagy a nagy autók országa

Noha ez a 459 ezer a csaknem 12 millióval összevetve nem valami nagy szám, tegyük hozzá, hogy ez valóban csak a luxus szegmens limuzinjait tartalmazza, míg a tehetősek körében szintén kapós SUV modelleket külön szerepelteti a piackutató cég. Az ilyen terepjárók forgalma viszont 96 százalékkal nőtt tavaly és összesen 1,667 millió SUV került forgalomba. 

Lásd a legkelendőbb luxusmárkákat a jobb oldalon

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a magára valamit adó kínai üzletember nem jár terepjáróval. A közgondolkodásban mélyen gyökerező konfuciánus hagyományok tekintélytiszteletre tanítanak, és a tekintélyességhez limuzin dukál. Ráadásul ha lehet, minél nagyobb. Nem is csoda, hogy a legkelendőbb prémiumautók listáját az Audi helyben készülő, A6 és A4 "L" betűvel jelzett hosszított változata vezeti.

A kínai utakon uralkodó szokások szerint a sofőrök akkor sem igen néznek a tükörbe, ha nagyforgalmú útra hajtanak fel. A forgalomba besorolni szándékozók nem adnak elsőbbséget, nemigen néznek körül, de ha hallják a kürtöt, visszahúzódnak, mert tudják, nem fogják beengedni őket. Ha nagy kocsi érkezik, akkor persze más a helyzet. Kínában csak a nagy autónak van presztízse. Minél nagyobb, annál könnyebben hagyják besorolni a kaotikus forgalomban, hiszen a népet arra szoktatták, hogy álljon be a sorba és tisztelje a hatalmasokat. És ahogy egyre erősödik a gazdaság, egyre jobb kilátásaik vannak a prémiumautók gyártóinak.

Elemzők szerint a teljes személyautópiac bővülése ebben az évben 15 százalékra csökken, ám a luxusmárkák – különösen a Kínában nagy tekintélyt kivívott németek – ennél jóval többet akarnak elérni. Legalábbis ilyen kijelentést tett a Reuters tudósítójának Klaus Maier a Mercedes-Benz China ügyvezető igazgatója. A márka tavaly 115 százalékkal 147 670-re növelte eladásait a távol-keleti országban, de ezzel az eredménnyel csak harmadik lehetett a 228 ezer darabos Audi valamint a 169 ezret értékesített BMW mögött.

Van tehát mit tenni azért, hogy teljesüljön a Daimler-vezér, Dieter Zetsche célja, hogy 2015-ben már 300 ezer Mercedes keljen el Kínában. Igaz, a csillagos márka 3 milliárd eurót fordít a következő öt évben helyi kereskedőhálózatának bővítésére és egy motorgyár létesítésére. Ulrich Walker a Daimler Northeast Asia vezetője ugyanis azt mondta, hogy négy év múlva már évi 200 ezer Mercit gyártanak helyben, és a jelenlegi harminccal szemben 70-re emelkedik a kínálati palettán a modellvariánsok száma.

A stuttgarti márka a Beijing Automobil Industry Holdinggal (BAIC) közösen gyárt E és C osztályú limuzinokat és éppen most folynak tárgyalások, hogy a két cég vegyesvállalata megkezdje a kisebb, A és B osztályú modellek gyártását is.

A Volvo China elnöke, Freeman Shen ugyancsak 2015-re szeretné 200 ezerre emelni a márka "hazai" eladásait. Ez nehéz lesz, mert tavaly mindösze 30 ezer Volvo kelt el Kínában, ráadásul a svéd márka és tulajdonosa, a Zhejiang Geely Holding nem ért egyet a a termék- és márkanév erősítési stratégiát illetően. A Geely ugyanis igazi luxusmárkává fejlesztené a Volvót, hogy versenyezzen az Audi-BMW-Mercedes háromsággal.

A holding elnöke, Li Shufu – nyilván a helyi igényekre gondolva – kijelentette, hogy a Volvónak jókora kocsikat kellene gyártania, míg a svéd menedzsment a környezetbarát és üzemanyagtakarékos kisebb modellekre koncentrálna. Az sem mindegy, hogy Kínában a Volvo csupán egy prémiumautóként szerepel a köztudatban. Az első helyben gyártott Volvo ugyanis az S40 volt, amelynek közös fődarabjai voltak a Ford Focus-szal és a Mazda 3-mal. Ezzel kapcsolatban azt írja az Automotive News, hogy a svéd márka előző tulajdonosa, a Ford igazán nem sokat fordított a márkanév építésére a világ legdinamikusabban fejlődő autópiacán.

Ma a negyvenes mellett az S80 szedánokat is gyártják, mégpedig a Ford Mazda vegyesvállalatánál Csanganban. Ezért a svédek inkább a Geely csangdui gyárába vinnék a termelést. Ám ebben is mást gondol a tulajdonos cég vezetője: Li elnök ugyanis inkább két különálló Volvo gyárat építene Kínában.