Magyarország kiemelt központ

A Teva izraeli gyógyszeróriás elnök-vezérigazgatója szerint a magyar kormányfő nyitott arra, hogy a hazai gyártók számára is kedvező módon módosítsa a gyógyszerforgalmazás szabályozását. Shlomo Yanai erről a cég debreceni csomagolóüzemének avatása alkalmából beszélt a Világgazdaságnak.

A Teva debreceni telephelyén létesült csomagolóegység átadására érkezett Magyarországra. A MegaPlant Packaging Plantről annyit tudni, hogy 10 milliárd darabos kapacitásával a világ egyik legnagyobb csomagolóüzeme.
A MegaPlant-beruházások keretében bővítettük 15 éve működő debreceni üzemünket, amely egy nagy hagyományokkal rendelkező gyógyszergyár, a Biogal helyén létesült annak idején.

Sűrű ez az év, hiszen ez már a harmadik avatásuk volt: áprilisban szintén Debrecenben adták át a zárt rendszerű gyártást lehetővé tevő egységet, Gödöllőn pedig januárban tették le a steril gyártást lehetővé tevő központjuk alapkövét. Általában gyorsították fejlesztéseiket, vagy Magyarország lett ennyire fontos a Teva csoportnál?

Magyarország valóban kiemelt szerepet kapott, ennek az a stratégiai döntés áll a hátterében, hogy az ország világszinten is egyik központunk legyen. Magyarország európai működésünk szíve lett: a három egységből álló – Debrecenen és Gödöllőn kívül Sajóbábonyban működtet üzemet a társaság – itteni bázisunk gyártóként és csomagolóként is komoly szerepet játszik az európai piac ellátásában.

Üzletpolitikájukban kiemelt szerepet kapott az európai piac is? Erre enged következtetni a Ratiopharm akvizíciója is. A márciusi szerződéskötéskor úgy nyilatkoztak, a németországi óriást európai terjeszkedésük egyik motorjának tekintik.
A világ vezető generikusgyógyszer-gyártójaként úgy gondoltuk, az Egyesült Államokban elért első helyet ki kell terjesztenünk Európára is. Ez a szándék húzódott meg a Ratiopharm megvétele mögött is. Jelenleg 5 milliárd euró körüli forgalmat bonyolítunk le, 2015-re ezt 9 milliárdra kívánjuk növelni. Ehhez nagyobb kapacitásra, kiterjedtebb k+f aktivitásra és megnövelt gyártásra is szükségünk van. Magyarország Németországgal, illetve a Spanyolországban és Csehországban meglévő kisebb egységeinkkel együtt a növekedés fő forrása lehet a kontinensen.

Ez további kapacitásnövelést jelent Magyarországon is?
Tervezzük a gödöllői steril üzemünk további bővítését, és egy kutatás-fejlesztési központ létrehozásán is gondolkozunk a Pest megyei városban. Ezt természetesen számos külső tényezőtől tesszük függővé, mindenesetre szeretnénk kihasználni az itteni tehetséges, képzett munkaerőben rejlő lehetőségeket.

Ha a magyar gyógyszerpiacról esik szó, a gyártók és a forgalmazók mindegyike a kivételesen szigorú szabályozást említi meg. A Teva tett javaslatot ezzel kapcsolatban az új kormánynak?
Találkoztam Orbán Viktor miniszterelnökkel, szerencsém volt tárgyalni vele a magyar gyógyszerforgalmazás szabályozásával kapcsolatban is. Úgy tűnt, a miniszterelnök nyitott arra, hogy segítse az itt működő társaságokat, és úgy látom, javaslatai jó irányba mutatnak. Arról azonban egyelőre nem szeretnék beszélni, pontosan mik is voltak ezek.

Az azonban nem titok, hogy a most átadott debreceni csomagolóüzem megvalósításához állami forrást kaptak.
Valóban, kétmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a beruházás.

Kívülről nézve úgy tűnik, más ágazatokkal összehasonlítva a válság nem érintette annyira súlyosan a gyógyszeripart. Ön is így látja?
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdasági nehézségek nem sújtották az ágazatunkat. Tény, hogy defenzívebb iparágat képviselünk: az emberek – az élelmiszerekhez hasonlóan – a gyógyszerekről mondanak le utoljára. Ez magyarázza, hogy a válság kevésbé hatott ránk, az árfolyam-ingadozások azonban minket is ugyanúgy sújtottak. És tagadhatatlan: egyes országokban a kereslet is visszaesett.

Ebből a szempontból Magyarországon mennyire rossz a helyzet?
Magyarország nagyjából közelít az európai átlaghoz. Ami megkülönbözteti a többi országtól, az a rendkívül erős árverseny, amelyet nemcsak a piac, de az egészségügyi kiadások megnyirbálását célzó kormányzati törekvések is gerjesztenek.

Az a tény, hogy különösen erősek az olcsóbbnak számító generikus gyógyszerek terén, mennyire számít előnynek ebben a gazdasági környezetben?
Úgy látom, az, hogy előnyt tud kovácsolni az adott helyzetből egy társaság, az a vezetését dicséri, és ez fordítva is igaz. Viszont tény, ha valaki az egészségügyi kiadásokon próbál spórolni, a generikumok csábítóak. Ez azonban egyelőre nem annyira jelentős előny, leginkább attól függ majd, mennyi ideig húzódnak el a gazdasági nehézségek.

Hogyan látja az elkövetkező egy-két évet az iparág szempontjából?
Próbálok óvatosan fogalmazni, de az bizonyossággal kijelenthető: a fellendülés hosszú folyamat lesz. A gyógyszerfogyasztásra ugyanakkor hat a lakosság elöregedése, illetve az egészségmegőrzésben egyre keresettebb szerek térnyerése – különösen a fejlett térségekben, márpedig Európa ennek számít. De az egészségügyi büdzsé kimerülése is közös problémája ezeknek az országoknak.

Mindezeket figyelembe véve mekkora növekedést jósol a következő évekre?
Nehéz lenne pontos jóslásokba bocsátkozni, azért néhány számot említenék: itteni tevékenységünk kezdete, vagyis 1995 óta meghétszereztük a termelésünket. Ezt a növekedési ütemet természetesen nem lehet tartani, de tény: nemcsak a gyártásban, de a forgalmazásban is a piac fontos szereplőjévé nőttük ki magunkat, ezt a szerepet szeretnénk erősíteni.

Üzleti karrierjét megelőzően 32 évig szolgált az Izraeli Védelmi Erők kötelékében, ahol vezérőrnagyi rendfokozatig jutott

Üzleti karrierjét megelőzően 32 évig szolgált az Izraeli Védelmi Erők kötelékében, ahol vezérőrnagyi rendfokozatig jutott

25 országban Húszmilliárd forintos beruházással valósult meg a Teva Gyógyszergyár Zrt. debreceni telephelyén az a csomagolóüzem, amelyet a múlt héten avattak fel.

A világ vezető generikusgyógyszer-gyártójának számító, 1901-ben Izraelben alapított, gyártóbázissal 25 országban rendelkező társaság ma hazánkban csaknem háromezer embernek ad munkát. -->